A biztos emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a tagállamoknak további 45 milliárd euró mozgósítását javasolta a gazdák és a vidéki közösségek támogatására, ami szerinte újabb forrásokat irányíthat a mezőgazdaságba. Hansen hangsúlyozta: a mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripari ágazat alapvető Európa szuverenitása és stratégiai autonómiája szempontjából, a KAP pedig a gazdák támogatásának legfontosabb eszköze, amely az évek során folyamatosan alkalmazkodott az új kihívásokhoz az éghajlatváltozástól a társadalmi elvárásokig.

Kiemelte továbbá, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat az Európai Versenyképességi Alap és az uniós kutatási program forrásaiból is részesül, amelyből 40 milliárd eurót különítettek el a biotechnológia, a bioökonómia, az egészségügy és a mezőgazdaság számára.

A kereskedelempolitikai összefüggésekről Maros Sefcovic a kereskedelemért felelős uniós biztos azt mondta: az EU globális versenyképességének megőrzése érdekében a bizottság a tartósan magas energiaárak mellett is a műtrágyák megfizethetőségére törekszik. Jelezte: bár az árak stabilizálódtak, a műtrágyaköltségek még mindig mintegy 60 százalékkal magasabbak, mint 2020-ban, ezért a bizottság célzott választ készít. Ennek részeként ideiglenesen felfüggesztenék a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) szerinti vámokat az ammóniára, a karbamidra és - szükség esetén - más műtrágyákra; az intézkedés 2026-ban léphet hatályba.

A biztos beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak egy olyan, még jóváhagyásra váró javaslathoz, amely bizonyos termékek - például műtrágyák - esetében lehetővé tenné a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) ideiglenes felfüggesztését, ha a piaci megfigyelés előre nem látott körülményeket jelez. Hozzátette: a bizottság az év második negyedévében mutatja be a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet.

Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos a találkozón kiemelte: az élelmiszerelőállítás az utolsó olyan ágazat Európában, amelyben az unió nagyrészt önellátó, ezért a gazdáknak kevesebb adminisztratív teherrel kell szembenézniük. Tájékoztatása szerint a bizottság tavaly december 16-án fogadta el azt a javaslatot, amely egyszerűsítésekkel kiszámíthatóbbá tenné a gazdák helyzetét, felgyorsítaná a környezetkímélőbb, növényvédő szerek piacra jutását.

Várhelyi hangsúlyozta: a bizottság a kölcsönösség elvét is erősítené, vagyis azt, hogy az EU-ban betiltott anyagok ne kerülhessenek vissza importtermékek révén. Jelezte: belső konzultáció indult három anyag - karbendazim, benomil és rifofanidimetil - maradékértékének nullára csökkentéséről, ami a tervek szerint februártól léphet életbe. A biztos kitért arra is, hogy az importellenőrzések erősítése érdekében idén 50 százalékkal növelték a harmadik országokban végzett ellenőrzéseket, és bővítenék az uniós határ-ellenőrzési pontok kapacitását is.