Letarolhatják a piacot ezek az új műtrágyák? Sokan vághatnak bele a gyártásba

Letarolhatják a piacot ezek az új műtrágyák? Sokan vághatnak bele a gyártásba

Szászi Zoltán
A műtrágyák kérdése nem csak fenntarthatósági kérdés. 2022-ben megtapasztaltuk, hogy a magyar és az európai piac is sérülékeny. Megoldást jelenthetnek erre a zöld műtrágyák?

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A Yara norvég vegyszergyártó óriás legújabb németországi előretörésével tovább terjed az EU-ban a „zöld műtrágya” forgalma. A Yara International a német Bindewald & Gutting malomipari csoporttal kötött megállapodása alapján a norvég cég németországi gyárában, Rostockban, kezdik hamarosan gyártani a cég zöld műtrágyáját. A szert vízenergiával állítják elő, és akár már a 2023-24-es szezonban a piacra kerülhet. Marco Fleischmann, a németországi Yara-leányvállalat ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a Bindewald & Guttinggal kötött megállapodás „döntő fontosságú első lépés a német mezőgazdaság karbon-kibocsátásának lecsökkentésére.”

Januárban még arról számolt be a norvég műtrágyaóriás, hogy Európa ma nem biztosít elég ösztönzőt a műtrágya zöldítésére, szemben az Egyesült Államokkal. A cég vezérigazgatója, Svein Tore Holsether akkor azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy üzleti szempontból Amerika jobb választás a zöld műtrágya-befektetésekre, mint Európa. Mindenesetre, a harmadik megállapodásukat kötik a termékük külföldi értékesítésére, és a háromból kettő EU-s országokban lett nyélbeütve, ugyanis a cég a németeken kívül egy argentin burgonyatermesztővel és egy svéd termelőszövetkezettel szerződött le a még piacra nem került, zöld műtrágya értékesítésére.

Zöld hidrogénból zöld műtrágya

A mezőgazdaság zöldítése és a fenntartható gazdálkodás, a műtrágya-felhasználás ma központi kérdések az agráriumban és a Yara válasza a fenntarthatósági kihívásokra a zöld műtrágya. A cég 1905-ben, még Norsk Hydro néven jött létre. Ma több, mint 17 ezer embert alkalmaz és a világ legnagyobb szintetikus nitrogénalapú műtrágya-gyártója, valamint az első cég volt a világon, ami ásványi nitrogénalapú műtrágyát állított elő.

A műtrágya használata ma a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 2,4 százalékát adja ki. Ezért fenntarthatósági szempontból fontos kérdés a műtrágyák új generációjának kidolgozása. A FoodNavigator tavaly arról számolt be, hogy a zöld műtrágyáról a fosszilis forrásokra alapozó műtrágyagyártás alternatívájaként beszélnek. Míg a konvencionális műtrágya gyártásához fosszilis anyagokból nyerik ki a hidrogént, a zöld műtrágya „zöld ammóniát használ,” azaz elektrolízissel vízből kinyert hidrogént használnak fel az ammónia előállításához. Ami érdekes, az az, hogy ez a folyamat önmagában nem újkeletű felfedezés, a korábban Norsk Hydroként ismert cég 117 éve az alapításakor „hasonló technológiával vágott bele a gyártásba,” magyarázta Brigitte Holter, a cég zöldítési és karbon-csökkentett műtrágya-megoldásokért felelős igazgatója a FoodNavigatornak. Azonban a huszadik század alatt egyszerűbb volt a földgázalapú gyártásra átállni. Brigitte Holter azt is elmondta, hogy az orosz-ukrán háború jelentette gázár-emelkedés is bebizonyította, a zöld műtrágya „a helyes út,” nem csak a fenntarthatóság, hanem az élelmiszerbiztonság szempontjából is.

A zöld ammóniára alapuló európai műtrágyagyártás egyébként 2022-ben különösen előtérbe került. Tavaly novemberben az Európai Bizottság nyilatkozatot adott ki arról, hogy az európai műtrágya elérhetősége és megfizethetősége prioritás kell, hogy legyen. A Bizottság elismerte a műtrágyák élelmiszerbiztonságban betöltött szerepét, és idénre tűzte ki egy integrált tápanyagkezelési akcióterv publikálását is. A nyilatkozatban helyet kapott a zöld műtrágya fontosságának a hangsúlyozása is.

Az amerikai megközelítés

A zöld műtrágyák fejlesztése nem csak Európában van fókuszban. Agusztus elején az amerikai Iowa Állami Egyetem arról adott ki közleményt, hogy a kansas-i Wichita Állami Egyetemmel közös kutatócsapatot állítottak fel. A cél az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése és egy új zöld műtrágya kidolgozása egyszerre.

A kutatók úgy álltak neki a problémának, hogy elkezdtek kiépíteni egy rendszert, ami képes lekötni a kibocsátott nitrogént és szén-dioxidot, ami azt egy újfajta műtrágya előállítására fordítja. Ez a szer jóval alacsonyabb nitrogén-oxid kibocsátásával jár, ami azért lényeges, mert ez a gáz háromszázszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A kutatócsapat célja, hogy nitrogén-oxid és széndioxid-mentes műtrágyát dolgozzon ki. Ez az amerikai megközelítés a „zöld karbamid” kidolgozását vette célba. Ráadásul azon is egyszerre dolgoznak a tudósok, hogy a folyamatot úgy tegyék még fenntarthatóbbá, hogy csak szél- és napenergiát használnak a vegyszer előállításához. Az állami támogatással indított projektnek az is része, hogy a műtrágya mellé nitrogén-érzékelőket fejlesztenek haszonnövényekhez, és szaktanácsadást biztosítanak a gazdálkodóknak az új szer használatáról.

Idehaza is kérdés

A Nitrogénművek 2021-ben adott ki sajtóközleményt arról, hogy megvalósíthatósági tanulmányba kezdett a zöld ammónia hazai előállításáról. Az, hogy Magyarországon lesz-e zöld műtrágya-gyártás azért is fontos szempont lehet a jövőben, mert a gázárak változásától nagyon függ a műtrágya gyártása és kereskedelme is mind hazánkban, mind egész Európában. 2022-ben például a nyár végére a gyártás 70 százaléka leállt a magas gázárak miatt.

A műtrágya piacának 2022-es mélyrepüléséhez képest mindenesetre 2023-ban mérséklődtek az árak és több műtrágya is került a gazdákhoz az AKI második negyedéves összefoglalója alapján. A piac visszarendeződését az is mutatja, hogy 2023 második negyedévében a kálium-klorid kivételével az árak jóval alacsonyabbak voltak, mint tavaly.

Mindenesetre, az utóbbi évek sokkjait megelőzően az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon a műtrágya-felhasználás. A KSH adatai szerint 2020-ban 135 kilogram volt az egy hektár mezőgazdasági területre jutó átlag hatóanyag-mennyiség, ez közel kétszerese a 2010-es értéknek (72,7 kg).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?