Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
Míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte ingyen hozzá lehetett jutni a birshez, ma már kilónként 950-1200 forintot is elkérnek érte.
Rekordtermés és értékesítési válság sújtja a horvát mandarintermelőket a Neretva torkolatánál.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
A Chiquita amerikai-svájci konszern Szicíliát szemelte ki első olaszországi banánültetvénye számára.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
Az uniós termelés a globális szamócapiac 11%-át teszi ki, a termőterület csaknem 90 ezerről 74 ezer hektárra zsugorodott.
Magyarország friss szilvából pozitív külkereskedelmi egyenleget ért el 2024-ben.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Az Agro Napló legfrissebb számában számos érdekességgel és hírrel találkozhatnak az olvasók.
Az előző szezonban a szüret végén ugrott meg a Gala alma ára, idén azonban később kezdődött a betakarítás.
Egy tajvani vállalkozó a banánnövényből készít fenntartható textilanyagot, újrahasznosítva a mezőgazdasági hulladékot.
Franciaországban 8%-kal kisebb őszibaracktermést takarítottak be a tavalyinál, így összesen 217 ezer tonna lett az eredmény.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása.
2025-ben komoly terméskiesés várható az almaágazatban a szerbeknél, pedig már az előző évi termés sem volt jó.
A házi párlatkészítés szabályozása számos buktatót rejt, amelyekkel a gyümölcstermesztők nincsenek tisztában.
Új típusú lézerszkennert fejlesztettek ki német kutatók a mezőgazdasági robotok számára.
A tavalyi rossz, 85 ezer tonna alatti kajszitermés az idei évben 105 ezer tonna környékére bővül, ami 7%-kal meghaladja az ötéves átlagot is.
Már több mint 100 milliárd forintnyi kárt okoztak a magyar gazdáknak az időjárási szélsőségek.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak.
