Sikeresen összecsiszolta egymással csütörtökre virradóra a génmódosított termékek köztermesztésbe vonásának tagállami tilthatóságára vonatkozó álláspontját a Tanács és az Európai Parlament. Így úgy tűnik elhárult az akadály az elől, hogy az évek óta tárgyalt jogszabály 2015 közepén - az EP januárra várható végszavazását követően - hatályba lépjen - írja a Bruxinfo.

A most kitárgyalt irányelv még abban az esetben is lehetőséget ad - bizonyos feltételek megléte esetén - az EU tagállamainak a GMO-k köztermesztésbe vonásának korlátozására vagy akár tiltására, ha a génmódosított terméket máskülönben uniós szinten engedélyezték. "A GMO-kat korlátozni vagy tiltani kívánó tagállamoknak most lehetőségük lesz erre, anélkül, hogy bírósági eljárást kockáztatnának" - mutatott rá Giovanni La Via, az EP környezetvédelmi szakbizottságának elnöke.

A megállapodást még a tagállami nagyköveteknek is jóvá kell hagyniuk, mielőtt az Európai Parlament végszavazást tartana, várhatóan 2015 januárjában az új irányelvről. A megállapodás évek óta tartó huzavonának és exlex állapotnak vet véget, ami abból adódott, hogy a tagállamok között patthelyzet alakult ki az Európai Bizottság által az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos véleménye alapján javasolt génmódosított termékek engedélyezése esetében. A szabályok értelmében az EU en bloc nem korlátozhatja pozitív tudományos vélemény és ajánlás esetén a GMO-k piacra jutását (jelen esetben köztermesztésbe vonásukról van szó), viszont a tagállamok védzáradék alapján átmenetileg lehúzhatják a redőt. Az átmeneti korlátozás megszűnéséről a Tanácsban tartott szavazásokon az igen és a nem tábor sem tudott minősített többséget szerezni, így folyamatos patthelyzet alakult ki.

A Bizottság ezt megelégelve (és esetleges WTO-eljárásokat megelőzendő) az irányelv módosítását javasolta még 2010-ben, amely alapján a tagállamok saját elhatározásból korlátozhatták volna a génkezelt szervezetek beengedését. Éveken keresztül azonban erről a javaslatról sem sikerült zöldágra vergődni, mígnem idén kedvező fordulat állt be az ügyben.

A Tanács, majd az EP egyet értett a tagállami tiltás lehetőségének biztosításával, csupán arról alakult ki vita, hogy milyen indokok alapján zárhassák ki az ezzel a lehetőséggel élni kívánó országok a GMO-kat. Az Európai Parlament lehetőleg minél nagyobb rugalmasságot kívánt biztosítani a kormányoknak a tiltást indokoló tényezőkre való hivatkozásban.

A Bizottság korábbi javaslata alapján környezetvédelmi és egészségügyi indokok kivételével (ezek vizsgálatáért elvileg az EFSA a felelős) lényegében bármilyen más szempontra hivatkozva lehetne korlátozni. A Tanács és az EP által kitárgyalt verzió környezetvédelmi célok alapján is lehetőséget adna a korlátozásra és a tiltásra. Ezek a célok a tudományos kockázatelemzés által nem vizsgált környezetvédelmi hatásokkal állhatnak összefüggésben.

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a vetőmagok ne fertőzzenek meg más termékeket, és különleges figyelmet fordítsanak a határokon átterjedő GMO-fertőzések megelőzésére.

"A megállapodás, amennyiben jóváhagyják, teljesíteni fogja a tagállamoknak azt a 2009-óta hangoztatott óhaját, hogy az övék legyen az utolsó szó abban a kérdésben, hogy GMO-kat köztermesztésbe vonhassanak vagy sem a saját területükön. A szöveg összhangban áll Juncker elnöknek azzal a kötelezettségvállalásával, hogy a demokratikusan megválasztott kormányoknak a tudományos véleménnyel azonos súlyt adjanak az élelmiszereket és a környezetet érintő fontos döntésekben" - jelentette ki Vytenis Andriukaitis, egészségügyi és élelmiszerbiztonságért felelős biztos.