Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Szegedi Tudományegyetem, a T-Systems és a KiBu mentoraival dolgoztak eredeti ötleteiken 2-5 fős csapatok. A 24 órán át tartó versenyre a szervezők két kiemelt területen vártak kreatív megvalósítási ötleteket: az életvitel, a vitális paraméterek és a környezet monitorozására alkalmas IoT szenzorok világában, illetve a mezőgazdaságban, ahol jelenleg az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek jelentik az egyik legfontosabb alkalmazási területet.
A kilenc döntőbe került ötlet között helyet kapott mind az agrárium - két csapat is érkezett különböző okos méhkaptár koncepciókkal -, mind a telemedicina. A nyertes csapat ötlete az almamoly rajzásának előrejelzését teszi lehetővé. Az almamoly az almatermésű gyümölcsfák egyik legfontosabb ellensége, kártevő lárvája okozza a kukacos almát, ami miatt a gyümölcs idejekorán lehullik és kárba vész. A győztes ötlet lehetővé teszi az óvintézkedések optimalizálását, ezzel csökkenti a szükséges vegyszer mennyiségét és hozzájárul a kiszámítható, fenntartható termeléshez. A nyertes csapatok a munkájuk során használt szenzorkészleten felül 1,2 millió forintos össznyereményben részesültek, valamint több csapat is lehetőséget kap arra, hogy ötletét továbbfejlessze a KiBu és a T-Systems szakértőinek támogatásával.
Egyébként már léteznek szenzoros megoldások az almamolyok veszélyes mértékű rajzásának, illetve a gombás betegségek előrejelzéséhez. Ezek az eszközök ellemzően Hollandiából érkeznek darabonként több százezer forintos áron. Lényegük, hogy a szél, csapadék, páratartalom, léghőmérsékletet, besugárzás és talajnedvesség együttes mérése alapján növényvédelmi előrejelzést tudnak adni arról, hogy mi az esélye egy kórokozó megejelenésének, vagy egy komoly kártevőrajzásnak.
Az almamoly éves átlagos 8 rajzásából ugyanis 2 esetben nincs szükség védekezésre, mivel a peték lárvává fejlődéséhez nincsenek meg a hőmérsékleti feltételek. Így a feromonos csapada és a léghőmérséklet együtt informál arról, hogy kell-e permetezni. A kórokozók - mint például az almavarasodás és tűzelhalás - fellépésének valószínűségét pedig a mért értékek alapján modellekkel lehet kiszámolni. Néhány felesleges permetezés elhagyása évenként 20-60 ezer forintos megtakarítást jelenthet hektáronkélnt, és a környezetet is kíméljük vele. A hazai IT-ötlet a szenzor árát nam tudja változtatni, mint ahogy a hozzátartozó szoftver ára sem mérséklehető.
