Az aranyrizs különlegessége abban áll, hogy felruházták béta-karotint termelő génekkel, ami az A-vitamin előanyaga, írta meg a New Scientist. A béta-karotinnak köszönhetően az emberi szervezet képessé válik maga is előállítani az A-vitamint a májban. Az aranyrizs mellett a legismertebb béta-karotin-források a sárgarépa, a rebarbara, a paraj és a kelkáposzta, a gyümölcsök közül pedig a sárgadinnye és a kajszibarack. Ezek közül azonban egyik se nagyon jellemző a Fülöp-szigetekre. A batáta, avagy édesburgonya szintén jó A-vitamin-forrás lehetne, és azt termesztik is a Fülöp-szigeteken, de az ország népességének fő tápláléka még mindig a rizs.

Az aranyrizzsel szemben korábban az volt a kifogás, hogy szinte lehetetlen volt annyit fogyasztani belőle, amennyi a napi A-vitamin-igény fedezéséhez kell. A kettes számú változatból azonban már egyetlen csésze fedezi a napi szükséglet több mint felét.

Ez egy győzelem a tudomány számára, a mezőgazdaság számára és a Fülöp-szigetek számára, kommentálta a döntést az egyik parlamenti képviselő. A Fülöp-szigeteken ugyanis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az 5 évnél fiatalabb gyermekek nagy része A-vitamin-hiányban szenved. Ez a gyermekek immunrendszerét gyengíti meg, aminek következtében nemcsak a betegségekkel szemben lesznek kevéssé védettek, de még vakságot is okozhat. Az A-vitamin-hiányban szenvedők nagy része ugyan rendszeresen kap A-vitamin-kiegészítőt, de ennek az a nagy hátránya, hogy rendszeresen kell szedni, és nehéz eljuttatni elmaradottabb az régiókba.

Kép forrása: Getty Images

Erre a problémára lehet most megoldás az, hogy a kormány engedélyezte az aranyrizs termesztését. Azonban mielőtt belevágnának a termesztésbe, még letesztelik, hogy mely variánsoknak van a legjobb ízük, és csak azokat fogják nagytételben termeszteni.

Az aranyrizs egyébként régóta a GMO-ellenes lobbi célpontja, így például a Greenpeace is tiltakozott a fajta elfogadása ellen. A Greenpeace (és a GMO-ellenesek) érve az volt, hogy a génmódosított fajták ismeretlen veszélyeket tartogatnak az emberiségre nézve, mert nem tesztelték eléggé az egészségügyi hatásaikat. A gond csak ott van, hogy ezeket a fajtákat több évtizede termesztik és fogyasztják már, és mostanáig egyetlen esetben sem bizonyosodott be, hogy a génmódosítástól bárkinek baja lett volna. A tudományos konszenzus szerint a jelenleg engedélyezett génmódosított tápláléknövények és állatok biztonságosak.

Megjegyezzük: ritka az olyan jellegű génmódosítás, ami beltartalmi pluszt eredményez a növényben, sokkal jellemzőbb a gyomirtókkal, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni tolerancia képessége a GMO-kban. A közvélemény sokáig leginkább azt vetette a kutatók szemére, hogy nem teljesítették korábbi ígéretüket, mely szerint a jobb beltartalmú, táplálóbb és egészségesebb növények megalkotása a céljuk.

Az aranyrizst egyébként szabadon lehet termeszteni és fogyasztani Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában és az Egyesült Államokban is, bár az ottani engedélyezésük inkább szimbolikus jelentőségű volt. A következő ország, ahol engedélyezhetik az aranyrizst, és amely szintén komoly A-vitamin-hiánnyal küzd, az Banglades lehet.