Heves vitát váltott ki az Európai Unió csúcsintézményei között a génmódosított növények engedélyezése. Az Európai Parlament (EP) és a tagállamok döntő többsége, köztük Magyarországgal, hallani sem akar a GMO-k további uniós engedélyezéséről - írta meg a Magyar Nemzet. Velük szemben áll az Európai Bizottság, amely zöld utat adna az Európai Unió területén az egyik növényvédelmi óriásvállalat génmódosított eljárással a gyomirtó szereknek ellenállóvá tett kukoricafajtájának.

Az Európai Parlament a napokban immár sokadjára jelezte, hogy nem örül annak, hogy a Bizottság folytatná a géntechnológiával módosított fajok behozatalának a takarmányozási és élelmezési célú engedélyezését. A génmódosított növények engedélyezését Magyarország mellett elutasítja például Németország, Franciaország és Ausztria is, ugyanakkor Spanyolországban például már elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, ami jelenleg is nagy társadalmi vitákat okoz az országban. Az EP képviselői ismételten felszólították a Bizottságot, hogy addig ne adjon ki a gyomirtó szereknek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt, amíg nem került sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására. 

Az első génmódosított növényt 1994-ben engedélyezték, a technológia ezt követően gyorsan általánossá vált az amerikai kontinensen. A világ legnagyobb génmódosított növénytermesztője az Egyesült Államok. A leginkább érintett növénykultúrák a repce, a szója és a kukorica. A génmódosítással az a cél, hogy a növény egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan új tulajdonságokkal rendelkezzen, amelyekkel nagyobb lesz a terméshozam. Ilyen például a legtöbb génmódosított kukoricafaj, amelyek jellemző új tulajdonsága, hogy immár maguk termelik meg a rovarölő szert, így nem kell vegyszerezni az ültetvényt, vagy ellenállnak a vegyszereknek.

A GMO-k körüli vita még messze nem dőlt el. Az ellenzők szerint ugyanis nincs igazolva, hogy a GMO-k hosszú távon nem károsítják az egészséget. Ennek oka, hogy a technológia viszonylag újnak számít, de az eddigi vizsgálatok meglehetősen hiányosak. Ugyanakkor a benne rejlő lehetőségek is óriásiak lehetnek, nem beszélve ezeknek a pénzügyi vonzatáról.

Magyarországon az alaptörvény tiltja a GMO-k termesztését, a társadalom döntő többségének egyetértésével. Az országnak adottságai miatt nincs szüksége a génmódosított növénytermesztésre, ráadásul a nem GMO-növények világpiaci ára jóval magasabb, és a keresletük is nagyobb. Ugyanakkor Magyarországra is eljutnak a GMO-k. A legjellemzőbb a Brazíliában termesztett, idehaza takarmány-alapanyagként felhasznált szója importja. A magyar kormány régóta törekszik rá, hogy alternatív fehérjeforrásokkal váltsa ki az importot, emellett a fogyasztók is meg­győződhetnek róla, hogy az adott élelmiszer tartalmaz-e génmódosított organizmust, mivel ezt kötelező jelölni az élelmiszereken.