A kamara a nitrátrendelet módosítását különös tekintettel az alábbi szabályzókra kérte: trágyakijuttatás tilalmi idejének felülvizsgálata nitrátérzékeny területeken; nitrátérzékeny területekre vonatkozó nitrogénhatóanyag-határérték felülvizsgálata; szervestrágya beltartalmi értékeinek aktualizálása - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kezdeményezés már korábban is megtörtént, azonban az események nem kellő gyorsasággal zajlanak, ezért a NAK ez év márciusában levélben kérte az Agrárminisztériumot, hogy mielőbb, azaz lehetőleg még ez évben saját hatáskörben tagállamként módosítsa a rendeletet, majd ezt követően jelentse az Európai Bizottságnak, vállalva az évek alatt a kutatási pénzek biztosítását, s a legrosszabb esetben a kötelezettségszegési eljárást.

A NAK nagyon fontosnak tartja hogy a gazdálkodók érdekében ezen folyamatok elsőbbséget élvezve valósuljanak meg, s a direkt kutatásokra forrásokat különítsenek el. Az elmúlt két évben - zömében a NAK kezdeményezésére - több alkalommal került sor megbeszélésre a jelenlegi eredmények tisztázására minisztériumok, kutatóintézetek részvételével. Továbbá két kamarai technikai módosítási szándékot a minisztérium jelzett az unió felé, amelyből a pentozánhatás kiterjesztését nem kifogásolta, Azonban az őszi kalászosok mellett az őszi repce fejtrágyázásának engedélyezéséhez már kutatási eredményeket kért, amik jelenleg nem állnak rendelkezésre. Mindeközben a NAK szándékának megfelelően és támogatásával 2019 őszén 6 üzemben elindultak a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos üzemi kísérletek. 2020 tavaszán a KITE segítségével további üzemeket vont be a MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete. Időközben ismertté vált, hogy az eddigi kutatások egy része nem elégséges a rendelet célzott módosításához, valamint át kell tekinteni a statisztikai elemzéseket, jelentéseket.