Július 30-án életbe lépett a szabályozás, ami rengeteg gazdát érint itthon

Július 30-án életbe lépett a szabályozás, ami rengeteg gazdát érint itthon

agrarszektor.hu
Megjelent a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendelet módosítása. A július 30-án életbe lépett szabályozás számos ponton segítséget nyújt a termelőknek az eredményes gazdálkodásban.

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!

A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eddig számos alkalommal kezdeményezte az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (nitrátrendelet) módosítását, ugyanis a szabályozás több ponton kedvezőtlen, a magyar gazdák számára versenyhátrányt is okozó elemet tartalmazott. Ennek eredményeként elsőként 2021. őszén módosult a rendelet, lehetővé téve a téli trágyázási időszak meghosszabbítását. A NAK ezen felül jelezte azt is, hogy a rendelet 3. számú mellékletében szereplő maximálisan kijuttatható dózisok alacsonyak. A jó mezőgazdasági adottságú, nitrátérzékeny területeken számos esetben a növények nitrogén felvétele a korábbi engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb lenne. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban megszabott értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját teljes mértékben kihasználni - írja közleményében az Agrárkamara.

Ennek igazolása céljából az Agrárminisztérium - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával - az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet 2018 és 2023 között négy helyszínen állított be kisparcellás tartamkísérletet, valamint üzemi szinten nyolcvan helyszínen/táblán vizsgálta a különböző adagú nitrogén hatóanyag kijuttatásának kockázatát a kimosódás szempontjából.

A kísérletek eredménye azt mutatta, hogy a gyenge, a közepes és a jó nitrogén ellátottságú talajon is célszerű megemelni a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag értékeket az őszi búza, kukorica, cirok, napraforgó, repce, cukorrépa, tavaszi árpa, őszi árpa, silókukorica esetében a nagyobb mennyiségű nitrogén felvétel céljából. Ennek megfelelően indokolttá vált az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 3. számú mellékletének módosítása. Az új szabályozás július 30-án lépett hatályba.

A rendeletmódosításnak köszönhetően az úgynevezett pentozán hatás kivédésére kijuttatható többlet nitrogén mennyiségét nem kell beleszámítani a Nitrátrendelet 3. számú mellékletében szereplő, a növények számára termőhelyenként eltérően megállapított, maximálisan kiadható nitrogén mennyiségébe. Emellett a szármaradványok lebontásának elősegítése érdekében a betakarítás után kijuttatott nitrogén esetében sem kell 15 napon belüli vetést tervezniük a gazdálkodónak.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Majd a mázsa megmondja! (x)

KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2025-ben is.

EZT OLVASTAD MÁR?