Ki lehet a talajtani szakértő? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán megjelent írás szerint az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet, valamint a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet alapján talajvédelmi, illetve tápanyag-gazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkező személy, továbbá a külön névjegyzéki szaktanácsadóként tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem szakterületen regisztrált névjegyzéki szaktanácsadó (16/2019. (IV. 29.) AM rendelet).

A tápanyaggazdálkodási-tervet a saját gazdaságára vonatkozóan önállóan elkészítheti az a VP AKG kedvezményezett (beleértve a gazdasági társaságok, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőjét, alkalmazottját vagy tagját, az egyéni vállalkozót vagy alkalmazottját), aki nem szerepel a szakértői/szaktanácsadási névjegyzékben, de olyan felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amely a 16/2019. (IV.29.) AM rendelet szerint szántóföldi növénytermesztés; kertészet (zöldség-, gyümölcs-, szőlő-, dísznövény-, gyógynövény- és faiskolai termesztés); környezet- és természetvédelem; illetve növényvédelem szakterületekre jogosulttá teszi.

A VP ÖKO pályázat nem követeli meg a talajvizsgálat meglétét, így egyszerűsített mérlegszámítási módszer alkalmazható. Ezzel kapcsolatban a NAK talajtani kiadványában találhatóak hasznos tanácsok.

A tervek elkészítésekor a nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket be kell tartani. Fontos továbbá, hogy amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúrát termesztenek, a növénykultúrák esetében külön-külön tápanyaggazdálkodási-tervet kell készíteni. A VP AKG esetében a kötelezettségvállalás ideje alatt folyamatosan rendelkeznie kell 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel, ezért a talajminta-vizsgálat folytonosságára is ügyelni kell! Az AKG esetében a folytonossághoz elégséges a pályázat melléklete szerinti akkreditált laboratóriumi nyilatkozat. Azonban tekintettel arra, hogy az AKG területeken a nitrátrendelet előírásait is alkalmazni kell, így a laboreredmény megléte esetén - arra alapuló számítást követően - juttatható csak ki műtrágya az adott területre.

A nitrátrendeletben megfogalmazottak betartása, a hatósági előírásokon túl, a kölcsönös megfeleltetés részét is képezi, tehát meg nem felelés esetén valamennyi érintett támogatási összeg csökkentését vonhatja maga után. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint még mindig a legnagyobb mértékű meg nem felelés oka a talajvizsgálat meglétének hiánya. Ezen előírás megtartásának fontosságát Dr. Stefanovits Pál akadémikus múlt században írt "Talajvédelmi tízparancsolata" is tartalmazza, mely szerint "Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit az elvisel és amennyit a növény kíván".