Ezt sokan nem tudják: csak így lehet külföldről növényeket hazahozni

Ezt sokan nem tudják: csak így lehet külföldről növényeket hazahozni

agrarszektor.hu
Növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztethetik a növények egészségét: messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak. Fontos, hogy ha az EU-n kívülre utazunk, ne hozzunk haza növényeket, virágokat, magokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket

Portfolio agrárkonferenciák 25% kedvezménnyel!

Meghirdettük az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciáinkat, ahova csak decemberben még 25% kedvezménnyel regisztrálhat! 

Ne maradjon le!

A növényi kártevők és betegségek hatással lehetnek élelmiszerbiztonságunkra, gazdaságunkra és környezetünkre, míg az egészséges növények egyet jelentenek az egészséges élelmiszerrel és a fenntartható jövővel. Mindannyiunknak megvan a maga szerepe a növényegészségügy megőrzésében és fenntartásában. „Őrizd meg a növények egészségét, védd az életet” - ez a kampány üzenete - írja a NAK.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dél-Olaszországban egy ismeretlen baktériumot (Xylella fastidiosa) azonosítottak, amely addigra már elterjedt a dél-olasz olívaültetvényeken, súlyosan károsítva az olasz agrárgazdaságot és siralmas látvánnyá változtatva a régió jellegzetes táját. Egyes növény-egészségügyi katasztrófák visszafordíthatatlanok. A nagyarányú fertőzés kihatott más országok olajbogyó piacára és az olívaolaj árára. Puglia régiójában 21 millió fát fertőzött meg és pusztított el. Azóta sajnos már több európai országban is megjelent, kiterjedt fertőzést okozva: Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában. Ráadásul olyan károsítóról van szó, amely 400-600 gazdanövénnyel rendelkezik és előszeretettel támadja meg az olíván kívül, a csonthéjasokat, a citrusféléket, a szőlőt és a legkülönbözőbb dísznövényeket. Ez a kórokozó, ha az egész EU-ban elterjedne, éves szinten potenciálisan 5,5 milliárd euro értékű terméskiesést okozna. A példa jól érzékelteti, mit jelent a növények egészségének védelme és miért fontos, hogy elővigyázatosak legyünk.

Növényi eredetű az általunk elfogyasztott élelmiszerek 80 százaléka, a növények állítják elő az oxigént és tisztítják a levegőt, amit belélegzünk. Bármerre járunk, növények vesznek körül minket. Nem csak vidéken, de a városokban is, hiszen a növények a közterek, parkok meghatározó elemei, a természeti környezet részei, meghatározzák környezetünket, a minket körülvevő tájat. Ha a növények egészségesek, számos állatfaj számára biztosítanak élőhelyet és táplálékforrást, hozzájárulva a biológiai sokféleséghez és ökoszisztémánk általános stabilitásához. A növények védelmével az életet védjük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Növények biztosítják az élelmiszer-ellátás egyik alapját: növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ha a növények pusztulnak, befolyásolják a gazdálkodók, termelők, kereskedők megélhetését, az élelmiszerek minőségét és árát, valamint az erdők, parkok állapotát. Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztethetik a növények egészségét: messzi tájakról növényi károsítókat hurcolhatunk be az országba, amelyek ellen bekerülésük után már nem tudunk védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a honos növényeink nem elég ellenállóak.

Amikor a növények kártevőktől és betegségektől szenvednek, visszaeshet a növekedésük, csökkenhet a terméshozamuk vagy az érintett növények akár el is pusztulhatnak. Ez nem csupán az élelmiszerek rendelkezésre állását és minőségét érinti, hanem a természetes ökoszisztémákat is megzavarja. Amikor növényeket és növényi termékeket hozunk be Európába, azok olyan kártevőket és betegségeket hordozhatnak, amelyek aztán tovább terjedhetnek és jelentős károkat okozhatnak. További kockázat, hogy invazív fajokat honosítunk meg, amelyek elnyomhatják az őshonos növényeket, és ártalmasak lehetnek a helyi növény- és vadvilágra nézve.

Mit tehetünk?

Ha az EU-n kívülre utazunk, ne hozzunk haza növényeket, virágokat, magokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket. Ezek olyan kártevőket rejthetnek magukban, amelyek károsíthatják az EU-ban lévő növényeket. Segítsünk megvédeni növényeink egészségét azzal, hogy betartjuk a vámszabályokat, és nem szállítunk növényi anyagokat a határokon. Ha az interneten vásárolunk növényeket és vetőmagokat, győződjünk meg róla, hogy azokhoz növényegészségügyi bizonyítványt mellékeltek, ha az EU-n kívülről származnak. Ez a tanúsítvány azt jelzi, hogy a növények átmentek az uniós ellenőrzéseken, így csökkenti a növényi kártevők és betegségek kertjébe vagy gazdaságába való behurcolásának kockázatát.

Ha nyaralni megyünk, mindenképp ellenőrizzük, hogy a célállomáson milyen előírások vonatkoznak a növényekkel vagy növényi termékekkel való utazásra. Olvassunk utána a meglátogatott régió növényegészségügyi kockázatainak is, és tegyünk óvintézkedéseket a kártevők vagy betegségek terjedésének elkerülése érdekében. Edukációval segíthetjük a következő nemzedékeket, hogy felhívjuk a figyelmüket a növényegészségügy fontosságára, arra nevelve őket, hogy értékeljék a mezőgazdaságot és azt a létfontosságú szerepet, amelyet az közösségeink fenntartásában betölt. Fontos, hogy már a gyerekeknek is megtanítsuk, hogy a növényeket inkább fényképezzék le és ne hozzák haza külföldi kirándulásról, nyaralásról.

10 tény a növényekről:

  1. A növények termelik az oxigén 98%-át, tisztábbá és egészségesebbé teszik a belélegzett levegőt.
  2. Az elfogyasztott élelmiszerek 80%-át a növények adják.
  3. A növényi károsítók terményeink 40%-át emésztik fel.
  4. 1 millió sáska naponta 1 tonna növényt képes elfogyasztani - a nagyobb rajok több mint 10 000 tonnát is felfalhatnak naponta.
  5. A növények kémiai jelekkel beszélgetnek, figyelmeztetik egymást a közeledő kártevőkre vagy betegségekre.
  6. A katicabogarak a levéltetvek természetes ellenségei, kertjeinkben a növényegészségügy őrzőiként is szolgálhatnak.
  7. Egyes növények természetes védekező rendszert, például töviseket vagy méreganyagokat fejlesztettek ki a károsítók elűzésére.
  8. A méhek és más beporzó szervezetek döntő szerephez jutnak a növényegészségügyben azzal, hogy elősegítik a beporzást és a szaporodást.
  9. A növények reagálnak a hangokra és a rezgések érzékelésével képesek vízforrásokat fellelni.
  10. A növények „trükköt” alkalmaznak, hogy magukhoz vonzzák a beporzókat - néha akár rovarokat is képesek utánozni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Szabályozás

Jótékony árnyék

Az agrofotovoltaikus rendszerek speciális kombinációját jelentik az energiatermelésnek és a mezőgazdaságnak.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 13. 12:01