A 2004 óta hivatalos szlovén Guinness-rekorder tőke a Vitis vinifera ssp. vinifera alfajhoz tartozik, vagyis ahhoz a nemes szőlőhöz, amelyet az ember már évszázadok óta termeszt. A szakértők már 1972-ben legalább 350 évesre becsülték a növényt, az újabb felmérések pedig azt valószínűsítik, hogy kora ma már meghaladja a 450 évet is. Ezzel szemben a Guinness által szeptemberben hitelesített tibeti lelet egy vadon élő, mintegy nyolc méter magas szőlőtő, amely 2400 méteres magasságban növekszik, és minden korábbi ismert példánynál idősebb vadszőlőként kapott helyet a rekordok között.

A két kategória azonban különbözik, így a maribori tőke továbbra is mint a "világ legidősebb termesztett, gyümölcsöt hozó szőlője" szerepel a rekorderek között

- hangsúlyozta a hivatal.

Stane Kocutar, a történelmi növény gondozója szerint a tibeti felfedezés figyelemre méltó botanikai ritkaság, de Maribor státuszát nem befolyásolja. Mint mondta, korábban is számítani lehetett arra, hogy a világ rejt még meglepetéseket szőlőtőkék korát illetően, elsősorban a Kaukázus térségében. Hozzátette: ha valaha találnának is egy idősebb termesztett tőkét, a maribori szőlőt minden bizonnyal külön kategóriában lehetne megőrizni mint a "világ legidősebb, városi környezetben növő, még mindig termő szőlőjét". Jure Struc, a Maribor Tourist Board igazgatója kiemelte: a szőlőtőke ma is a város egyik legfontosabb jelképe.

A legidősebb szőlő nem csupán turisztikai látványosság, hanem történelmünk, kultúránk és közösségi összetartásunk élő szimbóluma

- fogalmazott. A maribori szőlő mindmáig terem, oltványai pedig világszerte elterjedtek: Szlovéniában több mint 150, külföldön pedig több mint 100 helyszínen nőnek az utódai.