Berla Attila • 2026. július 30. 06:02
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei alapjaiban írták át az őszi búza termesztésének szempontjait Magyarországon. Míg korábban a terméspotenciál és a beltartalmi értékek álltak a gazdálkodók döntéseinek középpontjában, ma már legalább ilyen fontos lett a stressztűrés, a korai érés, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség és az adott termőhelyhez való alkalmazkodás. A vetőmagpiacon is ez a trend látható, hiszen a termelők egyre inkább olyan fajtákat keresnek, amelyek a kiszámíthatatlan időjárási körülmények között is stabil termést képesek biztosítani.
Az Agrárszektor körképében Orbán Gábor, a Hungaria Agro Zrt. ügyvezető igazgatója, valamint Csulik Zoltán, a Martonvásári NemesMag Kft. ügyvezetője osztották meg a gondolataikat arról, hogy milyen trendek tapasztalhatók az őszi búza vetőmagpiacán és hogy milyen prioritások alapján döntenek a gazdák. A szakemberek többek között arról is beszéltek, hogy az időjárás miképpen alakítja át a fajtaválasztást, illetve, hogy melyek lehetnek azok a búzafajták, amelyek meghatározhatják a következő időszakot a vetőmagpiacon.
Orbán Gábor (Hungaria Agro Zrt.): Nagyon nagy technológiai fegyelem kell a prémium búza megtermeléséhez
Orbán Gábor, a Hungaria Agro Zrt. ügyvezető igazgatója szerint az utóbbi években egyértelműen a prémium búzák kerültek a figyelem középpontjába, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden gazdálkodó számára ez a legjobb választás. Mint elmondta, a prémium minőség előállítása komoly technológiai fegyelmet és magas szintű szakmai felkészültséget és technológiát igényel, ezért a fajtaválasztás során mindig a termőhelyi és termelői adottságokat kell elsődlegesen figyelembe venni.
A szakember hangsúlyozta, hogy a prémium búza sikeres termesztéséhez a nemesítők által ajánlott technológia pontos betartása elengedhetetlen. A megfelelő időben elvégzett nitrogén-fejtrágyázás, a gombaölő szeres kezelések, a lombtrágyázás és az egyéb technológiai elemek együttesen teszik lehetővé, hogy a termény valóban elérje azokat a minőségi paramétereket, amelyek prémium kategóriába sorolják.
Nagyon nagy technológiai fegyelem kell a prémium búza megtermeléséhez, amely tényleg olyan mutatókkal rendelkezik, ami prémiummá teszi.
A ügyvezető igazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem minden gazdaság számára ez jelenti a legjövedelmezőbb utat. Példaként a murakeresztúri termelőket említette, akik a kedvező termőhelyi adottságokat kihasználva inkább nagy termőképességű búzafajtákat vetnek. Ezekből üzemi átlagban akár 8–10 tonnás vagy akár afeletti termés is elérhető bőtermő alacsonyabb minőséget adó fajtákkal, miközben jóval kisebb technológiai ráfordításra van szükség, mint a prémium búzák esetében.
Orbán Gábor szerint ezért a fajtaválasztás során nem szabad kizárólag a prémium kategóriát szem előtt tartani, hanem mindig azt kell mérlegelni, hogy az adott termőhelyen és az adott gazdálkodási körülmények mellett melyik fajta biztosítja a legjobb jövedelmezőséget. A szakember kitért arra is, hogy a magyar búza értékesítésében továbbra is meghatározó szerepet játszik az export, ezen belül különösen az olasz piac. Bár sok szó esik az ukrán és az orosz gabona piaci hatásairól, a magyar búza jelentős része továbbra is Olaszországban talál vevőre.
Magyarországon annyit nem dolgoz fel sem a takarmányipar, sem a malomipar, amennyi búza megterem. Még mindig nagyrészt az olasz exportból dolgozunk.
Orbán Gábor az Agrárszektornak beszélt a kemény- és lágybúzák közötti különbségekről is. A vezérigazgató szerint a durumbúza vetésterülete évről évre elsősorban attól függ, hogy mekkora felár érhető el a hagyományos lágy búzákhoz képest. Amennyiben kedvező a piaci prémium, nő az érdeklődés a termesztése iránt, ellenkező esetben sok gazdálkodó visszatér a hagyományos fajtákhoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a modern durumfajták termőképessége ma már jelentősen javult, így megfelelő genetikával akár 8 tonna körüli üzemi átlag is elérhető.
A durumbúza is olyan technológiai fegyelmet igényel, mint egy prémium búza
– fogalmazott a vezérigazgató.
A szakember szerint a legnagyobb kockázatot továbbra is a betakarításkori csapadék jelenti. Egyetlen jelentősebb eső is jelentősen ronthatja az üvegességet, ami kulcsfontosságú minőségi mutató a durum esetében. Ha nő a lisztes szemek aránya, a termény árát jelentős levonások érhetik, szélsőséges esetben pedig csak takarmánycélra értékesíthető. Orbán Gábor felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt a betakarításkori csapadék miatt több olyan durumtételük is volt, amelyet az eredeti malmi felhasználás helyett végül csak takarmányként tudtak átvenni a termelőktől.
Az aszály és a hőstressz hatásairól szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélekedéssel ellentétben a szélsőséges időjárás elsősorban nem a beltartalmi értékeket, hanem a termés mennyiségét befolyásolja. Elmondása szerint a sütőipari minőség megítélése jóval összetettebb annál, mint amit egy gyors fehérje- vagy sikérvizsgálat mutat.
A sütőipari minőségnél nem minden a fehérje- és sikértartalom, a malmok egy búza értékelésekor az extenzográfos és farinográfos eredményeket is figyelembe veszik. A reológiai tulajdonságok akár a 80 százalékát maga a genetika határozza meg.
Orbán Gábor hozzátette, hogy a fennmaradó részt a termesztéstechnológia és az időjárási körülmények alakítják, ugyanakkor az aszály hatása sokkal inkább a termésmennyiség csökkenésében jelenik meg, mint a beltartalmi paraméterek romlásában. A vetőmagpiaci trendek kapcsán az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy a gazdálkodók egyre inkább olyan fajtákat keresnek, amelyek jobban alkalmazkodnak a klímaváltozás okozta szélsőségekhez. A nemesítésben ma már kiemelt szerepet kap az aszálytűrés, valamint a hatékonyabb tápanyag-hasznosítás. A szakember szerint a következő évek vetőmagpiacát egyértelműen azok a búzafajták határozzák majd meg, amelyek a változó klimatikus körülmények között is megbízható termésbiztonságot, stabil minőséget és gazdaságos termeszthetőséget kínálnak a magyar gazdálkodók számára.
Csulik Zoltán (Martonvásári NemesMag Kft.): A következő években a stressztűrés, a betegségekkel szembeni ellenállóság és a korai érés lesznek a legfontosabb fajtaválasztási szempontok
Csulik Zoltán, a Martonvásári NemesMag Kft. ügyvezetője szerint a következő években minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a gazdálkodók milyen genetikai alapokkal csökkentik a szántóföldi termesztés kockázatát. A szakember elmondta, hogy az első és legfontosabb szempont a vetőmag kiválasztásánál nem is egy konkrét fajtában rejlő genetikai tulajdonság, hanem az, hogy a gazdálkodók a vetéshez minősített, fémzárolt vetőmagot használjanak, mintegy biztosítékot arra, hogy valóban az általuk kiválasztott fajta kerül a földbe. Mint fogalmazott, a mezőgazdaságot érintő időjárási és piaci bizonytalanságok mellett nem lehet már a vetésnél kompromisszumot kötni, hiszen „minden a vetésnél kezdődik”. Az aratással bezárólag az összes ráfordítás akkor jelenthet komoly versenyelőnyt, ha a mag minden szempontból kifogástalan.
Csulik Zoltán kiemelte, hogy a fémzárolt vetőmag használata több szempontból is biztonságot nyújt a termelőknek. A garantált csírázóképesség és fajta azonosság, valamint a kórokozóktól való mentesség egyaránt fontos ahhoz, hogy a gazdálkodók nagyobb termésbiztonsággal dolgozhassanak.
A magyar vetőmag minősítés intézményi rendszere, a minőségi előírások szigorúbb szabályozása okán a hazánkban fémzárolt vetőmagok a határainkon túl is keresettebbek. Ám önmagában, a minősített vetőmag még nem csodaszer. A megfelelő fajta kiválasztásánál fontos figyelni a termőhely adottságaira, hiszen Magyarország talajadottságai és klimatikus viszonyai rendkívül változatosak. Mint fogalmazott, a siker kulcsa az, hogy az adott genetika a megfelelő környezetbe kerüljön. Egy jól megválasztott fajta képes kihasználni az adott termőhely adottságait, míg egy kevésbé megfelelő genetika még kedvező technológia mellett sem feltétlenül tudja kihozni magából a benne rejlő potenciált.
Az ügyvezető szerint a termelők számára továbbra is fontos szempont a termőképesség, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a tulajdonságok, amelyek a szélsőséges időjárási körülmények között biztosítják a stabil teljesítményt. A stressztűrés ma már nem kizárólag az aszályt jelenti, például a tavaszi fagyok ugyanúgy komoly károkat okozhatnak, mint a nyári hőhullámok. Példaként egy dunántúli gazdaság eredményeit említette, ahol egy hazai nemesítésű fajta lényegesen jobb terméseredményt produkált, mint egy tőlünk nyugatabbra jól vizsgázó genetika. Elmondása szerint ennek hátterében nem a nyári aszály, hanem a vegetációs időszak derekán jelentkező fagy állt, amelyet a hazai viszonyokra nemesített fajta mérhetően jobban tolerált. A szakember szerint a hazai fajták egyik legfontosabb előnye éppen az, hogy azokat a magyar klimatikus és termőhelyi viszonyok között nemesítik, tesztelik, ezért jobban alkalmazkodnak azokhoz a helyi abiotikus kihívásokhoz, amelyekkel szemben már a termelők szinte tehetetlenek.
Az interjúban jelentős hangsúlyt kapott a búza minősége is. Csulik Zoltán korábbi malomipari tapasztalata szerint a termelők sokáig elsősorban a termésmennyiségre koncentráltak, mivel a hazai feldolgozók viszonylag kis árkülönbséggel vásárolták fel a malmi és a takarmánybúzát. Ugyanakkor az utóbbi években a beltartalmi értékek, a minőségi paraméterek szerepe folyamatosan felértékelődik – hasonlóan az exportpiacokra már régebben is jellemző módon - már a hazai piacon is. A szakember szerint a magyar búza egyre inkább olyan országok búzáival versenyez, ahol a „szántóföldtől az asztalig” terjedő tudatos márkaépítés zajlik, ezért tekinthetünk a beltartalmi értékek javítására hosszú távon versenyképességi kérdésként.
A termés mennyisége mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a beltartalmi értékek is, különösen az exportpiacokon.
Ebben a gazdálkodási évben is az időjárás pecsételte meg a gabonatermesztés eredményességét. Ilyen aszályban a szokásos tapasztalat az, hogy a beltartalmi értékek – különösen a fehérje-, sikértartalom és a hektolitertömeg – sok esetben még annál is jobbnak bizonyultak, mint azt a fajta nemesítője korábban közzétette. Mostanában nem gondolunk rá, de a sok víz, a rengeteg csapadék is elviheti egy részét a szántóföldi termelők munkájának nyereségéből.
Csulik Zoltán idézte ugyanakkor a mérleget is, mert országos szinten a termés mennyisége jóval elmaradt az átlagostól. A hazai felhasználás szempontjából továbbra is elegendő búza áll rendelkezésre: Magyarország malomipari és takarmányozási igénye éves szinten nagyjából 2,5 millió tonna, amelyet az idei termés is képes fedezni. Hazánk hagyományosan jelentős mennyiségű búzát értékesít külföldön is, tehát a kérdés sokkal inkább az exportpiacokon gyűrűzik tovább, ahol akár még a felvásárlási árak növekedésével is számolhatunk.
A szakember szerint a gabonapiac jelenleg rendkívül kiszámíthatatlan, az egyes nemzetközi események hatásai szinte azonnal megjelennek az árakban. Mint fogalmazott, még a több évtizedes tapasztalattal rendelkező piaci szereplők is nehezen tudják megjósolni a következő hónapok folyamatait. A vetőmagpiaci trendek kapcsán Csulik Zoltán úgy fogalmazott, hogy az idei év akár fordulópontot is jelenthet a gazdálkodók gondolkodásában. Szerinte a termelők elsődleges célja az, hogy kiszámítható módon nyereséget tudjanak elérni, ezért várhatóan még inkább előtérbe kerülnek azok a fajták, amelyek nagyobb termésbiztonságot kínálnak.
A magas terméspotenciál továbbra is fontos szempont marad. Tovább nő az igény és az érdeklődés a kiváló stressztűrő, a betegségekkel szemben stabilan ellenálló és főképp a korai érésű fajták vetőmagjai iránt. A korai érésű búzák még a nyári hőhullámok előtt befejezik fejlődésüket, időben learatva tehát elkerülhetik a termésveszteséget okozó légköri aszállyal is járó hőstresszt.
Biztos vagyok benne, hogy a következő években a stressztűrés, a betegségekkel szembeni ellenállóság és a korai érés lesznek a legfontosabb fajtaválasztási szempontok.
Csulik Zoltán szerint a klímaváltozás miatt a magyar szántóföldi növénytermesztés egészének alkalmazkodnia kell az egyre kedvezőtlenebbé váló abiotikus körülményekhez. Úgy látja, hogy ez nemcsak a búza, hanem más kultúrák, így például a kukorica vetésterületének és termesztési stratégiájának átalakulásában is megmutatkozik. A szakember úgy véli, a következő időszak nyertesei azok a gazdálkodók lehetnek, akik a vetőmag kiválasztásakor már nem kizárólag a maximális terméspotenciált keresik, hanem olyan fajtákat választanak, amelyek a változó időjárási viszonyok között is stabil termést, megfelelő minőséget és ezzel kiszámítható gazdasági eredményt képesek biztosítani.