agrarszektor.hu • 2026. szeptember 15. 09:02
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott.
Végveszélybe került a hazai vöröshagyma-termesztés a tartós aszály és a klímaváltozás miatt, miután a 2026-os esztendő katasztrofális hozamokat hozott. Az elmúlt másfél évtizedben több mint 40 százalékkal csökkent a termőterület, és már a professzionális öntözőrendszerek sem jelentenek garanciát, ha az azokat tápláló víztározók is kiszáradnak. A hagyományos makói hagyma termesztése szinte teljesen megszűnt, a csökkenő európai hozamok miatt pedig idén ősszel drágulásra kell számítani a hazai boltokban - írta meg a Pénzcentrum.
A hazai mezőgazdaságot sújtó klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb csapadékhiány rendkívül nehéz helyzetbe hozta a hagymatermesztőket. A hőség és a tartós vízhiány következtében a 2026-os termés a vártnál is jóval gyengébbnek ígérkezik. Míg a 2010-es évek elején még 2300 hektáron termesztettek vöröshagymát Magyarországon, ez a terület napjainkra mintegy 1000 hektárra zsugorodott. Bár a megmaradt gazdaságokban az intenzívebb technológia és a tudatosabb fajtaválasztás révén a hektáronkénti átlaghozam növekedni tudott, az ágazat kilátásai egyre borúsabbak.
Az éghajlat átalakulásával a termelés súlypontja is áthelyeződött. A hagyományos alföldi régiók helyett ma már a Dunántúlon és Pest vármegye déli részén, például Vecsés környékén találhatók kedvezőbb adottságok. Ugyanakkor öntözés nélkül ma már sehol sem lehet gazdaságosan hagymát termeszteni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiépített öntözőrendszerek is csődöt mondanak, ha a folyók, csatornák és víztározók teljesen kiszáradnak - ahogy az idén nyáron sok helyen meg is történt.
A jövőbeli túlélés kulcsa a vízmegtartás lesz. Mivel a téli és tavaszi csapadék mennyisége drasztikusan lecsökkent, a lehulló vizet korszerű talajműveléssel és gyűjtőrendszerekkel meg kell őrizni a legforróbb hónapokra. Emellett a stressztűrő fajták választása és a biostimulátorok alkalmazása is elengedhetetlenné válik. A szakmai előrejelzések szerint 10-20 év múlva is lesz még magyar hagyma, de a termesztés egyre kockázatosabbá válik, és kizárólag a legkorszerűbb technológiát alkalmazó gazdaságok maradhatnak talpon.
A klímaválság hatásai talán Makón a legszembetűnőbbek, ahol a szeptemberi Hagymafesztivál ellenére a helyi termelőknek alig maradt okuk az ünneplésre. A hungarikumként jegyzett, hagyományos makói hagyma termesztése mára igazi kuriózummá vált, mindössze 4–5 gazda foglalkozik vele nagyjából 15 hektáron, mintegy 3000 mázsás összhozammal. A kézimunkaigényes fajta fenntartása a vízhiány és a napégés miatt egyre nehezebb. Bár a magas szárazanyag-tartalmú, különleges ízvilágú hagyma iránt töretlen a kereslet, állami ösztönzők és célzott támogatások nélkül ez a többgenerációs hagyomány hamarosan teljesen eltűnhet.
Ami a piaci kilátásokat illeti, 2026 őszén áremelkedés valószínűsíthető az üzletekben. Mivel a Magyarországra hagymát exportáló főbb országokat - Hollandiát, Ausztriát és Németországot - is megviselte az idei forróság, a beszűkülő európai kínálat feljebb hajthatja a hazai fogyasztói árakat. A ritkaságnak számító makói hagyma termelői ugyanakkor kivételt képeznek, ők idén nem terveznek áremelést, így a nagyobb tételeket továbbra is 500, míg a kisebb kiszereléseket 600 forint körüli kilónkénti áron kínálják a vásárlóknak.