Az Argus Media piaci elemzése szerint Kína 2025-ben még 5,3 millió tonna foszfátműtrágyát szállított a világpiacra, idén azonban a kivitel szinte nullára zuhant. A drasztikus visszaesés fő oka, hogy a foszfátműtrágya gyártásához nélkülözhetetlen kénből akut hiány alakult ki. Peking exportkorlátozásokkal biztosítja, hogy a rendelkezésre álló készletek a hazai mezőgazdaságot szolgálják. A kínai kormány emellett a kénsavkivitelt is korlátozza, ami tovább szűkíti a termelési lehetőségeket, így a szabad kapacitások ellenére a gyártók nem tudnak nemzetközi megrendeléseket teljesíteni - közölte az UkrAgroConsult.

A kínai export kiesése más nagy agrárpiacokon is érezteti a hatását. Brazíliában a kénhiány miatt több üzemben is leállt a monoammónium-foszfát (MAP), a szimpla szuperfoszfát (SSP) és a tripla szuperfoszfát (TSP) gyártása, ami tovább szűkíti a globális kínálatot. Az Argus megfizethetőségi indexe alapján a foszfátműtrágyák évek óta nem látott mértékben váltak megfizethetetlenné a gazdálkodók számára. Az Argus előrejelzése szerint 2027-ben a kínai foszfátműtrágya-export részlegesen helyreállhat, és elérheti a nagyjából 2 millió tonnát. Ez azonban még mindig jóval elmaradna a 2025-ös szinttől, a további bővülés pedig elsősorban a kénellátás stabilizálódásától és a kereskedelmi korlátozások enyhítésétől függ.

A foszfáttal ellentétben a kínai karbamidexport lényegesen stabilabb képet mutat. Az Argus becslése szerint Kína 2026-ban 6-7 millió tonna karbamidot szállíthat külföldre, és hasonló volumen várható 2027-ben is. Ennek a nitrogénműtrágyának a bővülő kínálata az amerikai-iráni háború kitörése óta hozzájárult a globális karbamidárak mérsékléséhez. A foszfátműtrágyák piaca azonban továbbra is feszített marad, ami a következő vetési szezonok előtt komoly költségkockázatot jelent a termelők számára.