2020. július 11. szombat Nóra, Lili

Hírek - Növény

Orbánék két éve ki is tiltották az akácot

A közterületeken nem lehet akácot telepíteni.
 
 

2012-ben az Orbán-kormány maga intézkedett úgy, hogy az inváziós fajnak minősülő fehér akácot nem lehet telepíteni közterületi fasorokban, és e rendelkezés ma is érvényben van. Más a helyzet azonban a magánerdő-telepítéseknél, ahol az akác felhasználása nem csak megengedett, hanem ma e fás szárú növény számít az egyik legkedveltebbnek. Jelenleg ugyanis nincs olyan támogatási rendszer, amely megfelelően ösztönözné az őshonos fafajok telepítését, ezért sok földtulajdonos gazdasági okokból a jóval gyorsabban növő akácot választja. Az erdészeti hatóság az akáctelepítéseket szigorúan ellenőrzi, ezért szakértők szerint az akácterület növekedése ily módon nem veszélyezteti az őshonos fafajokat. Sokan inkább az akác spontán terjedése miatt aggódnak.

Az előző Orbán-kormány 2012-ben módosította azt a 2008-ban megjelent kormányrendeletet, amely a fás szárú növények védelméről szól. A ma is hatályos 2012-es módosítás lényege, hogy a közterületeken lévő fasorok fahiányát csak a fasorra jellemző fajjal vagy fajtával lehet pótolni, és a fás szárú növények pótlásához nem lehet felhasználni az inváziós fajnak tekintett fehér akácot.

A változtatás szerint tehát az előző kormány az új telepítéseknél maga tiltotta ki két éve az akácot a közterületekről, amelyek közé az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterületek tartoznak. Azóta azonban az akác kormányzati megítélése gyökeres fordulatot vett, főleg azután, hogy egyes értelmezések szerint az Európai Unió a biológiai sokfélesége megőrzése érdekében „üldözőbe kívánja venni” az inváziós özönnövénynek minősített akácot is.

Bár ezzel kapcsolatban egyelőre semmilyen brüsszeli konkrétum nincs, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég kegyelmet kért a magyar akácosoknak José Manuel Barroso bizottsági elnöktől, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pedig úgy fogalmazott, hogy „nem osztjuk azt a véleményt, ami a balliberális oldalon megfogalmazódik, hogy Észak-Amerikából behurcolt özönnövény lenne az akác”. A miniszter ezzel párhuzamosan levélben kérte az uniós környezetvédelmi biztostól, hogy a fehér akác ne kerülhessen fel arra a listára, amelyen a visszaszorításra ítélt, inváziós állat- és növényfajok szerepelnének. Emellett felvetette, hogy az akácot – az akácmézzel együtt – hungarikummá kellene nyilvánítani, és a növényt fel is vették a hungarikumok "előszobájának" tekintett nemzeti értéktárba.


MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

 

Miközben így az akác az európai parlamenti választások kampánytémájává vált, erdészeti szakértők szerint megvédése szakmai szempontból is indokolt lehet, mivel magáncélú telepítése továbbra is engedélyezett. Sőt, ma telepítési szempontból az akác számít az egyik legkedveltebbnek, és az új erdősítések jelentős részét e fás szárú növény teszi ki. Ezért az akácot lehet ugyan inváziós növénynek minősíteni, de magyarországi terjedésében a szabályozott telepítések is döntő szerepet játszanak – érvelnek erdészeti szakértők.

Az akác azért lehet divatos növény, mert ma nem működik olyan hatékony támogatási rendszer, amely megfelelően ösztönözné az őshonos fafajok telepítését. Ezért a földtulajdonosok - gazdasági okokból – az akácot választják, mivel így a telepítéstől számítva 15-20 év múlva bevételhez juthatnak, míg például az őshonos bükknél vagy tölgynél erre 50-60 évet kellene várniuk. Az ország egyes régióiban – így például a Nyírségben – az akác egész településeknek nyújt megélhetési lehetőséget tűzifaként vagy egyéb faanyagként, és még több helyen játszik szerepet a méztermelésben.

A telepítéseket az erdészeti hatóságnál engedélyeztetni kell, így – vélik erdészeti szakértők - az akác felhasználása megfelelő kontroll alatt áll. A hatóságok nem adnak ki engedélyeket olyan helyekre, ahol az akác jelenléte valamilyen okból nem kívánatos. Ilyenek például a természetvédelmi területek, amelyeken nem lehet idegenhonos fafajokat telepíteni.

 


MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

 

A felmérések szerint a hazai erdőterület ma mintegy kétmillió hektárt tesz ki, amelyen belül az akác több mint 450 ezer hektárral részesedik, vagyis az erdőterület csaknem egynegyedét foglalja el. Sokan már a mostani részarányt is erősen túlzottnak tartják, de most úgy tűnik, hogy az akácosokkal ezután is komolyan számolni kell, mivel általános értelemben a hazai erdőtelepítések további folytatása látszik kívánatosnak.

Ezt az is indokolja, hogy ma Magyarország teljes területének 21-22 százalékát borítja erdő, miközben az uniós átlag 33-35 százalék között mozog, és nálunk is legalább 27 százalékos arányt kellene elérni. Az úgynevezett erdősültség növelésében szakértők szerint a magánerdő-telepítéseknél továbbra is szerepet kaphat az akác, természetesen hatóságilag felügyelt körülmények között.

Bár több szakértő a szabályozott akáctelepítések további szigorítását sürgeti, a komolyabb aggodalmakat ma inkább az akác spontán terjedése váltja ki. Egyes felmérések szerint eléri a 200 ezer hektárt annak a területnek a nagysága, amelyet őshonos növényzet borít, de az akác inváziójával fertőzöttnek vagy veszélyeztetettnek számít. Ökológusok szerint ezért nyilvánvaló, hogy az akác számos helyen a természeti örökséget veszélyezteti.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu