2019. május 21. kedd Konstantin

Hírek - Növény

Óriási biznisz: szénát és szalmát Németországba!

Novemberben tovább drágult a széna és a szalma Németországban, az árak soha nem látott magasságokba szöktek az aszályos szezon után. Itt jelentős az állattenyésztési szektor teljesítménye, amihez takarmányra és alomanyagra is szüksége van az ágazatnak. Az árak olyan mértekben elszálltak, hogy érdemes a magyar bálák exportjában gondolkodni.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Minden takarmányalkotó ára emelkedett az aszályos év hatására Németországban, de ami igazán meglepi a piacot, az a szalma és a széna drágulásának mértéke. A takarmányköltségek döntő hatással vannak a termelés jövedelmezőségére, ezért elkeseredtek az állattartók, mivel a ráfordításaikat nem tudják érvényesíteni az átadási árakban. A tápok általánosságban 25 százalékkal drágultak idén októberben a tavalyi év azonos hónapjához mérten, ami leginkább a takarmánygabonák azonos mértékű drágulását tükrözi vissza.


Búzaárban a széna

A széna tonnánkénti ára a szövetségi állam teljes területének átlagában december közepére elérte a 169 eurót (54 ezer forint)  - újabb 7 euróval erősödött novemberhez képest. A magyar étkezési búza ára a termelő telephelyén nem éri el ezt az árszintet: az AKI adatai alapján 53 ezer forint körül alakul a tonnánkénti ára. Eközben a búza értéke Hamburgban 202 euró/tonna (65 ezer forint) - függetlenül a minőségétől, ami szintén arra utal, hogy gabonaínség van a piacon.

A helyzet nem normális, a széna tavalyhoz mérten 47 százalékkal drágult a németeknél. Az utolsó nagy árkiugrásnak 2016-ban lehettek szemtanúi az ottani gazdák, de a mostani árszint 26 százalékkal azt is felülmúlja. Természetesen az egyes régiókban nagyok az árkülönbségek, amit nemcsak az eltérő időjárás, hanem a más-más állatsűrűség is indokol. Az emelkedési trend azonban általános, kivéve egyetlen tartományt: Mecklenburg-Elő-Pomerániát. A legnagyobb drágulást Rajna-vidék-Pfalz tartomány könyvelhette el, ahol 235 eurót fizetnek egyetlen tonna szénáért, azaz csaknem 76 ezer forintot! Az áremelkedés mértéke szédületes: novemberhez mérten itt 60 euróval (csaknem 20 ezer forinttal) ugrott meg a széna értéke.

Ezzel szemben más tartományokban "csak" 170-177 eurót kérnek egy tonna szénáért, miután átlagosan 25 eurós dráguláson ment át a portéka. Legolcsóbban Mecklenburg-Elő-Pomerániában lehet körbálakat vásárolni, mindössze 115 euróért tonnánként (37 ezer forint). A hozzánk legközelebb eső Bajorországban 170 eurót (55 ezer forintot) ér egy tonna széna.

Összehasonlításképpen a magyarországi szénabálákat 4-6 ezer forintért kínálják a gazdák, melyek súlya mérettől és tömörségtől függően 350-450 kg, vagyis egy tonnára vetítve mintegy 10-15 ezer forintot érnek.

Az ötszörös árkülönbség miatt igen jó üzletnek számít most Nyugat-Magyarországról Bajorországot megcélozni ezzel a takarmányféleséggel.

Becsülik a szalmát

A gabonaszár drágulása is általános jelenség, a legnagyobb mértékben Brandenburg tartományban figyelhető meg: itt 20 eurót emelkedett az ára az elmúlt hónapban. Az országos átlagár 106 euró tonnánként (34 ezer forint) az emelkedés mértéke novemberhez képest Németország egészére nézve csak 2 euró volt. A tavalyi árszintet 20 százalékkal haladja meg a mostani, és 9 százalékkal lépi túl a korábbi történelmi rekordot, amelyet idén tavasszal jegyeztek fel.

A legnagyobb szalmahiány Németország északi területein figyelhető meg. A nagy állatsűrűségéről is ismert Schleswig-Holstein tartományban 150 eurót (48 ezer forintot) fizetnek egy tonna gabonaszárért. Alsó-Szászországban és Hessenben már csak 128-130 eurót (42 ezer forintot) ér az alomanyag. A legolcsóbban Türingiában és Mecklenburg-Elő-Pomerániában lehet szalmához jutni, 88 eurót kell leszurkolni érte.  A szénához hasonlóan magasak az árak Brandenburg és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban. Bajorországban december közepén 110 eurót (bő 35 ezer forintot) adtak a gabonaszár egyetlen tonnájért, novemberhez mérten 10 eurót drágult a portéka.

Összehasonlításképpen Magyarországon 2-3 ezer forintot lehet elkérni a nagyméretű, jó minőségű szalmabálákért, amelyek tömege  általánosságban 300-400 kg. Vagyis egy tonnára vetítve 6-8 ezer forintot lehet remélni érte.

Az árkülönbség ebben az esetben is ötszörös, vagyis szalmával is érdemes üzletelni a bajor féllel.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu