A németek a takarmányhiány miatt már tavaly arról rendelkeztek, hogy az ökológiai célterületeken a legeltetést és kaszálást engedélyezik. A szalma- és szénabála ára így is az egekbe szökött, amiről itt számoltunk be:

Óriási biznisz: szénát és szalmát Németországba!

Ennyit fizetnek most a németek egy tonna szénáért és szalmáért

A német gyakorlatra mostanra az EU Bizottság is reagált, az aszályra való tekintettel könnyítettek a zöldítési előírásokon:

Döntött az unió: komoly szabályozásokat vezethetnek be Európában az aszály miatt

A tagállamok megállapodtak a javasolt támogatási intézkedésekről.

A német statisztikai hivatal adatai alapján tavaly 50 százalékkal megugrott a Franciaországból behozott szálastakarmányok mennyisége, Magyarországról pedig - rendkívül alacsony bázisról - megduplázták a behozatalt. A lengyelek is szenvedtek tavaly az aszálytól, mégis 34 százalékkal növelték exportjukat Németországba, ami az extrém magas áraknak köszönhető. Tavaly a németek összesen 322.500 tonna szálastakarmányt vásároltak a külpiacokról, ez 25 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és 55 százalékkal volt több az ötéves átlagnál. Ezzel új behozatali rekord is született szálastakarmányból. Franciaországon kívül a hollandok, a dánok és a lengyelek jeleskedtek a németek ellátásában. Mi földrajzilag sajnos túl messze vagyunk.