A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet is tiltja a tarló égetését. Eszerint a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A támogatás szempontjából egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság elvileg indokolhatja a tarlóégetés megvalósításának szükségességét - írja a NAK.

Azonban jellemzően a nyári betakarítási munkálatok nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozók számára, és emellett igen tűzveszélyesek is. Fontos, hogy kellő odafigyeléssel gondoskodjon mindenki az erőgépek tűzvédelméről, az aratás biztonságos lefolyásáról.

Ha mégis bekövetkezik egy vis maior esemény, úgy azt a MÁK elektronikus felületén jelenteni kell, a kár bekövetkezését követő 21 napon belül, vagy a kedvezményezett vis maior kérelmének benyújtásában való akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított huszonegy napon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított hat hónapon belül, amely határidő jogvesztő. A tűzesetekkel kapcsolatban kizárólag az az esemény minősíthető vis maiornak, ahol a kedvezményezett hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy valamennyi megelőző intézkedést megtett a tűz keletkezése ellen, de ennek ellenére tűz keletkezett és károkat okozott.

Tarlón, vagy növényzetben bekövetkezett véletlen tűzesemény csak akkor kerül elismerésre, ha a gazdálkodó a 1996. évi XXXI. törvény szerinti, a tűzeset helye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság által kiállított:

• tűzeseti hatósági bizonyítvánnyal (amennyiben tűzvizsgálati eljárás nem került lefolytatásra), ellenkező esetben
• tűzvizsgálati jelentéssel.

Fontos, hogy a Feltételesség Talajtakarásra vonatkozó előírásai is sérülhetnek ezen esetben, így a HMKÁ3 mellett a HMKÁ6 -ot is érdemes behivatkozni. ST AKG esetében Agrotechnikai műveletekre vonatkozóan vis maior bejelentés nem fogadható el, tehát a szármaradványok talajba dolgozása adott esetben nem teljesül.

Vis maior eset lehet továbbá a támogatások esetében a véletlen gyulladáson túl, ha a hatóság határozattal elrendeli fentiek szerint a védekezést -persze a vis maior bejelentéshez csatoljuk ezt a határozatot is. Ekkor az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 226. § (2) bekezdése szerint:

226. § (2) Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

• a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
• tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

Csak akkor égessünk, ha muszáj! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj már amúgy is lecsökkent szervesanyag készletét tovább pazaroljuk - rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés nem csak a talajba juttatható, illetve a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de levegőszennyezést is okoz.