Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
Hullámvasúton a magyar szántóföldi növénytermesztés, egyre keményebb döntéseket kell meghozni a gazdáknak.
Az ukrán árudömping és a vámháborúk is bőven okoztak álmatlan éjszakákat a magyar termelőknek.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
Az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején, de még így is megsínylette.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A növénytermesztésben jelentős visszaesések mellett az állattenyésztés növekedést produkált.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
Eldőlt, hogy fél év után megszűnt az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon.
A kihívások ellenére eredményes volt az idei aszály elleni védekezés - értékelt Nagy István agrárminiszter.
Megérkezett a pénzügyi segítség a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt nehéz helyzetbe került kisebb kukoricatermelők számára.
Az idei augusztus volt az eddigi legszárazabb hónap Európában és a Földközi-tenger térségében a feljegyzések 2012-es kezdete óta.
Már több mint 100 milliárd forintnyi kárt okoztak a magyar gazdáknak az időjárási szélsőségek.
Kiskunhalastól délre már megjelent és terjedni kezdett egy Amerikából származó évelő fű, a homoki prérifű, amely veszélyeztetheti az őshonos fajokat.
Kihirdették csaknem az ország egész területére vonatkozóan az aszálykár okán kialakult vis maior helyzetet.
Az aszály és a csapadékhiány az állattartás minden szegmensét érinti, aminek hatására a legeltetési időszak drasztikusan lerövidült.
Április óta folyamatosan sújtja az aszály Európa területének és mediterrán partvidékének az 52 százalékát.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
