Az orosz-ukrán háború miatt minden korábbinál magasabbak lehetnek idén az áthozott készletek a gabonaféléknél Ukrajnában.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 2 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember harmadik hetében.
Orbán Gábort, a Hungaria Agro ügyvezetőjét kérdeztük.
A 2026 nyarán tapasztalt extrém aszály és hőség miatt a hazai gabonaszektor veszteségei már a kritikus, négy évvel ezelőtti szintet is meghaladják.
Oroszország után Ukrajna is azt fontolgatja, hogy a Balti-tengerre helyezi át a gabonaszállítását.
Hiába pörgött fel a német takarmánygyártás, óriási az európai ágazat kitettsége Kínának.
Az ukrán és az orosz búzatermés ellensúlyozni tudta az európai uniós gyengébb terméseket.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember első hetében.
Oroszország alternatív gabonaexport-útvonalak kiépítésén dolgozik, miután a fekete-tengeri szállítások akadoznak.
Tovább nyílik az agrárolló - egyre rosszabb képet mutat Európa.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete várakozásai szerint a globális gabonatermés 2026-ban 2,979 milliárd tonnát érhet el.
Első hallásra ellentmondásnak tűnhet: miközben az aszály kiszárítja a terményt, hogyan lehet éppen szárítással mérsékelni az általa okozott károkat?
A hőség és a csapadékhiány Nyugat- és Közép-Európa jelentős részén megtizedelte a termést.
A klímaváltozás hatására nemcsak új fajtákra, hanem bizonyos esetekben új növényfajokra is szükség lehet.
Valamelyest emelkedett az élelmiszer-alapanyagok világpiaci árainak referenciaindexe augusztusban.
Hazánkban, az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával augusztus harmadik hetében.
Friss szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac az elmúlt évek meredek emelkedése után.
A parlament oldalán megjelent a károsultak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokra vonatkozó törvényjavaslat.
A Balti-tengerre irányítaná át a gabonaexportját Oroszország, de a terv nem mentes a problémáktól.
A helyzet 4,5 milliárd forint többletköltséget okozhat az állattenyésztőknek.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
