A parlament oldalán már megismerhető az Agrárkamaráról szóló törvényjavaslat szövege.
Egyre súlyosabb az aszályhelyzet Európában, alig van már olyan térség, ami ne lenne érintett.
Hiába kérte számos szakmabeli egyesület az áruházláncok partnerségét, egyes szereplők teljesen figyelmen kívül hagyták ezt.
Ez évben is fontos felhívni a figyelmet a talaj természetes úton történő takarásának – takarónövény, mulcs, fássávok stb. - fontosságára.
Az Elektronikus Gazdálkodási Napló szabályainak életszerűbbé tételét javasolja a NAK.
A hazai dinnyetermelés hosszú távú fennmaradása érdekében a kiskereskedelmi láncok partnerségét kérik a dinnyetermelők.
A településen többen sürgették, hogy amennyiben a rendszer működése összefüggésbe hozható az aszállyal, a berendezéseket minél előbb távolítsák el.
Kiderült, melyek az aszeptikus élelmiszer-előállítás kritikus kockázati területei.
Az élelmiszer-csomagolás szerepe az elmúlt években jelentősen átalakult, egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az átláthatóság.
A szakértők szerint a jövőben nem a takarmány mennyisége lesz a nagy kérdés, hanem az alkalmazkodás.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban, bejelentéssel végezhető kármentő öntözés.
Ingyenes kiadványokkal segíti az Agrárkamara a mezőgazdasági termelőket a vízgazdálkodás kérdéseiben.
A vízhiányról szóló szakmai és társadalmi párbeszédben a figyelem jellemzően a rendelkezésre álló vízmennyiségre irányul.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismét a korábbi, megszokott működési rend szerint üzemeltetheti a JÉGER-t.
Bár Magyarország mintegy 5 millió hektárnyi mezőgazdasági területtel rendelkezik, az időjárástól függően mindössze 100-120 ezer hektárt öntöznek.
Lejárt a Magyar Élelmiszerkönyvben a "Reggeli irányelvek" alapján végrehajtott módosítások átmeneti időszaka.
Megkezdődött a korai és középérésű kajszifajták szedése, és mostantól várhatóan július végéig elérhető lesz a hazai kajszi a boltokban, piacokon.
Csányi Sándor, az OTP elnöke lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemekért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről.
A 2026-os év első felében az európai aminosavpiacon látványos fordulat következett be.
Az elmúlt időszak bizonytalanságai ellenére idén is útjára indul a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program adománygyűjtő kezdeményezése.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
