A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A gyümölcsfákon maradó, összeszáradt termések, az úgynevezett gyümölcsmúmiák komoly veszélyt jelentenek a következő évi termésre.
42 milliárdos természetvédelmi fejlesztés várható a magyarországi nemzeti parkokban.
A túlszaporodott vadállomány miatt kipusztult egy kizárólag a Vértesben előforduló fafaj.
A kilőtt medvék közül 95-öt az állami természetvédők bevetési csapatai, 106-ot pedig vadászok ejtettek el.
Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban hazánkban uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
Egy hazánkban korábban gyakori vándormadárfajt is kihaltnak nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség.
Ritka fejlődési rendellenességgel rendelkező kecsege keltett feltűnést szakmai körökben.
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
Az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkákat.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
Az EP-képviselők jóváhagyták a Parlament álláspontját az EU közös agrárpolitikájának egyszerűsítéséről.
Jelentős területen fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Magyarországon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A pénzek csökkenéséért cserébe legfeljebb az adminisztráció mérséklődhet – mondta el az Agrárszektornak az EP mezőgazdasági bizottságának elnöke.
A magyar biotermelők körülbelül kétharmada csak a támogatásokra hajt, pedig komoly lehetőségek lennének ebben a tevékenységben.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
