A Balaton vízszintje az évszázad végére akár másfél méterrel is alacsonyabb lehet a jelenleginél.
A gyümölcsfákon maradó, összeszáradt termések, az úgynevezett gyümölcsmúmiák komoly veszélyt jelentenek a következő évi termésre.
42 milliárdos természetvédelmi fejlesztés várható a magyarországi nemzeti parkokban.
A túlszaporodott vadállomány miatt kipusztult egy kizárólag a Vértesben előforduló fafaj.
A kilőtt medvék közül 95-öt az állami természetvédők bevetési csapatai, 106-ot pedig vadászok ejtettek el.
Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban hazánkban uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Potyó Imre tavaly talált rá a Börzsönyben a különleges süngombára, amelyet a kékóra fényében szakállas szellemként örökített meg.
A természetfotósok olyan élőhelyeket és fajokat mutatnak meg, amelyek létezése ma már korántsem biztos.
Az AGRYA véleménycikke arról, hogy miért érdemes egy agrár szervezetnek foglalkoznia az új Klímatörvénnyel.
Egy hazánkban korábban gyakori vándormadárfajt is kihaltnak nyilvánított a Természetvédelmi Világszövetség.
Ritka fejlődési rendellenességgel rendelkező kecsege keltett feltűnést szakmai körökben.
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon.
Az évről évre fokozódó aszályhelyzet miatt elkerülhetetlen feladat a vadászterület hidrológiai viszonyainak javítása.
Az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkákat.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
Az EP-képviselők jóváhagyták a Parlament álláspontját az EU közös agrárpolitikájának egyszerűsítéséről.
Jelentős területen fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Magyarországon.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Télen ezért is vásárolunk több déligyümölcsöt, mert nálunk nincs termő-szezonja éppen semminek.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
2024-ben a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztés és a tejágazat növekedett, a növénytermesztés kihívásokkal szembesült.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
