A Fővárosi Törvényszék részben elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt. keresetét egy versenyjogi ügyben. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2021-ben indított vizsgálatot a cég tevékenységével kapcsolatban felmerült kartellgyanú miatt - írja az Infostart. Az eljárás során 11 hazai vállalkozást vizsgáltak, amelyek közül kettőről bebizonyosodott, hogy nem vettek részt a jogsértésben. A fennmaradó kilenc cég közül több elismerte felelősségét és együttműködött a hatósággal - tájékoztatott a GVH kommunikációs vezetője.

A versenyfelügyeleti vizsgálat 2021 októberében zárult le. A GVH megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és a hozzá tartozó műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások törvénysértő módon szabták meg viszonteladóik számára termékeik végfelhasználói árait, valamint korlátozták, hogy mely vevőknek értékesíthetnek. Emellett a cégcsoport jelentős éves minimumvásárlási mennyiséget és kizárólagosságot írt elő partnereinek, ezzel akadályozva a külföldi beszerzéseket.

A GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, valamint a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re. A büntetést az érintett cégek egy része befizette, azonban a Nitrogénművek Zrt. azonnali jogvédelmet kért és kapott a bíróságtól, ami ideiglenesen felmentette a 11 milliárd forintos bírság teljes befizetése alól.

A Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án hozott ítéletet a Nitrogénművek Zrt. keresetével kapcsolatban. A bíróság részben helyt adott a cég kérelmének, de megerősítette a GVH döntését a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében. A GVH azonban nem ért egyet a döntés minden pontjával, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

A versenyhatóság hangsúlyozta, hogy az árak rögzítése és a piac felosztása a legsúlyosabb versenykorlátozó magatartások közé tartozik, amelyek jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny korlátozása miatt a magyar gazdálkodók magasabb árakkal szembesülhettek, mint egy tiszta versenyhelyzetben.

A műtrágya kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdasági termelésben, így a jogsértés hatásai továbbgyűrűzhettek az élelmiszerpiacra is, potenciálisan károsítva a magyar fogyasztókat. A GVH ezért kitart eredeti álláspontja mellett, és várja a per végső lezárását.