agrarszektor.hu • 2026. augusztus 19. 14:32
A 2026-ban megtapasztalt rendkívüli aszályos időszak kritikus helyzetbe sodorta a hazai halgazdálkodást. A hónapok óta tartó csapadékhiány és a rendkívüli hőség - ezzel együtt a párolgás - pedig nemcsak a tógazdaságok fenntartási költségeit növelte meg drasztikusan, hanem már a teljes ökoszisztémát is veszélyezteti. Az életbe léptetett vízkorlátozások miatt a legnagyobb halgazdaságok már nem tudják újratölteni a karbantartás miatt lecsapolt tavaikat.
A 2026-os évet Európában és Magyarországon is a klímaváltozás okozta rendkívüli szárazság és annak következményei határozzák meg. Hazánkban az április 1-je óta tartó aszályos időszak nemcsak a növénytermesztőket viselte meg, az állattartókat, köztük a halgazdálkodási ágazat szereplőit is érzékenyen érintette az elmúlt hónapok szélsőséges időjárása. Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak adott interjújában a 2022-es évhez hasonlította az ideit. Mint mondta, az akkori aszályt történelminek neveztük, de most úgy néz ki, hogy idén újra meg fog ismétlődni az a helyzet. A szakember szerint
a Dunántúl délnyugati részén helyenként még egészen kielégítő a helyzet, mivel ebben a térségben a lokálisan lehullott csapadékmennyiség ki tudta segíteni a tógazdaságokat, de északabbra, például Somogy és Veszprém megye környékén már csak küszködnek a völgyzárógátas halastóval rendelkező gazdálkodóink, mert ott a csapadékegyenleg meg sem közelíti a normális szintet. És ott van még az Alföld, ahol a körtöltéses tavaink találhatóak, amelyeket főként távcsatornák látnak el vízzel. Ezeknél a távcsatornák töltöttségéből függően tudnak vizet vételezni a tógazdálkodóink, és bár a vízutánpótlás még elégségesnek mondható, viszont az önköltségeket eléggé megemeli. Ahhoz ugyanis, hogy a halaknak optimális mennyiségű vizet tudjunk juttatni a tóba - és ezzel életteret tudjuk biztosítani - folyamatosan kell járatni a szivattyúkat.
Hasonlóan látta a helyzetet Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a több éve tartó aszály és az idei szélsőséges hőség egyre komolyabb kihívás elé állítja a magyar tógazdálkodást, miközben a vízhiány már nem csupán a haltermelés biztonságát, hanem a halastavakhoz kötődő teljes ökoszisztémát is veszélyezteti. A szakember az Agrárszektornak elmondta, hogy sürgősen át kell alakítani a vízgazdálkodás szemléletét, és a meglévő víztározó kapacitásokat sokkal tudatosabban kellene használni. Mint fogalmazott,
(az) utolsó utáni percben vagyunk arra, hogy azokat a változtatásokat, amiket ma már kikényszerít az időjárásváltozás, meglépjük.
Augusztus elején Nagy Roland Márk digitális tartalomkészítő a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. balmazújvárosi tóegységének leengedett hármas tavában sétálva kommentálta az aszályhelyzetet. A TikTok-ra feltöltött videóban Nagy Roland Márk arról beszélt, hogy az előző kormány alatt több száz hektárnyi víztározót engedtek le azzal a szándékkal, hogy azokat rendbe tegyék vagy kikotorják, ám erre mostanáig nem került sor. Mint fogalmazott, a halgazdaságnak 16 év alatt egyetlen kotrógépet sikerült megvásárolnia, azzal viszont nem lehet elvégezni egy ekkora volumenű munkát.
A helyzettel kapcsolatban megkerestük a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.-t, akik válaszukban elmondták, hogy a vállalat közel 5000 hektáron gazdálkodik, ebből mintegy 2800 hektáron halastavat üzemeltet, ami 40 darab, átlagban 50 hektáros tóból áll. A haltermelési technológia alapvető része a tavak lecsapolása, majd újra töltése. A halászatok döntő többsége ősszel történik, mivel a hazai halfogyasztás főként karácsonyra koncentrálódik, de vannak náluk előre ütemezett tavaszi és nyári halászatok is, mivel a vállalat az élő-, valamint a feldolgozott halak tekintetében egész évben beszállítója három nagy áruházláncnak (Auchan, Metro, Spar). A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. azt is közölte, hogy a halászatok kivitelezéséhez szükséges a tavak lecsapolása: 2026-ban eddig 330 hektárnyi halastavat halásztak le, ebből jelenleg 200 hektár van szárazon, aminek egyrészt valóban a kotrási munkák elvégzése az oka az egyik 60 hektáros halastavukban.
Mint fogalmaztak, a kotrási munkák a haltermelési technológiájuk része, minden tó halárkát 3-5 évente szükséges megkotorni. Szintén a technológia része, hogy a halászat után hallal közvetlenül ki nem helyezett halastavakat is szárazon hagynak egy bizonyos ideig, tápanyagfelszabadítás és betegségmegelőzés céljából. Ugyanakkor az idei nyáron tapasztalható rendkívüli szárazság miatt át kellett tervezniük a feltöltés ütemezését, alkalmazkodva a kialakult vízhiányos időszakhoz.
A vállalat válaszában rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a vízszolgáltató rangsorolni kényszerült a rendelkezésére álló vízkészletet, úgymint ivóvíz, öntözés, ipar, halastavi víz. Ennek megfelelően
a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. halastavaiba érkező vízmennyiség feltöltésre nem, csak a hallal kihelyezett tavak párolgásának - napi 3 centiméter - pótlására elegendő, de arra is csak szűkösen. A vállalat tavainak vízellátása a Tiszából történik a Keleti- valamint a Nyugati főcsatornán keresztül, a lecsapolt víz szintén a Tiszába kerül vissza.
Mint írták, a fent említett 60 hektáros halastavon a kotrási munkálatok a gép meghibásodása miatt 3 hetes csúszásba kerültek. Ez a meghibásodás a kotrási munka közben történt a tómeder közepén, így a gép nem tudott önerőből kijönni a tóból, a javítást végző kivitelező a hiba feltárását, vagyis a gép megközelítését viszont csak a tómeder bizonyos szintű kiszáradása után tudta megtenni. A kotrógépet azóta sikerült megjavíttatniuk, és az említett tóban a kotrási munkálatok augusztus 20-ig be fognak fejeződni. A Hortobágyi Halgazdaság Zrt. közlése szerint a tó feltöltésére azonban a vízhiány enyhüléséig sajnos nincs lehetőség. A vállalkozás kérdéseinkre adott válaszában egyébként azt is közölte, hogy 1 darab lánctalpas és 6 gumikerekes kotrógéppel rendelkeznek.