Történelmi jelentőségű fejlesztéssel újulhatnak meg a Hortobágyi Öregtavak Magyarországon.
A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik.
A KEHOP Plusz Programból a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.
A klímaváltozás súlyos következményekkel jár, egyre gyakrabban és hamarabb száradnak ki a legelők.
Javában tart a karácsony előtti nagyüzem a hortobágyi halgazdaságban, érkeznek a halak az üzletekbe.
Behajtási ünnep és darufesztivál a Hortobágyon – várják az érdeklődőket.
Gyakran vádolják jogtalanul a földikutyát a kertek kirablásával, pedig nem ő a tettes.
Több mint 135 ezer daru ért a Hortobágyra, ilyen korán még sohasem volt itt ennyi példány.
A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.
A Nemzeti Parkban készülő felvágottak nemcsak különlegesek, hanem egészségesek is.
Több száz mázsa halat szállítanak decemberben naponta az üzletekbe a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. telelőtavaiból.
1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nemcsak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban.
Október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer daru fordul meg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén.
A kutatók két drón segítségével nagy idő- és térbeli felbontással követték a 278 tagú ménes minden egyedének mozgását.
90 milliárd forint értékű természetvédelmi beruházás jött létre Magyarországon az elmúlt 12 évben.
A szürke marhák borjainak születésével megkezdődött az ellési szezon a Hortobágyon.
Ebben az évben 955 magyar szürke szarvasmarha, 269 házi bivaly, 983 hortobágyi racka juh és 459 magyar merinó juh foglalta el téli szálláshelyét a hodályokban.
Újabb sikeres kisvízi élőhelyek védelméről szóló projekt zárult le.
A tűz a nemzeti park fokozottan védett részén pusztított.
A wagyu marháknak saját olimpiájuk is van.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.