A klímaváltozás egyre látványosabban érinti a Hortobágyot, ahol a legelők korai kiszáradása miatt 30-40 nappal hamarabb kell beszüntetni az állatok legeltetését. Ecsedi Zoltán, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület munkatársa szerint ez súlyos anyagi terhet ró a gazdákra: egy százfős szarvasmarha-állomány esetén 3-4 millió forint többletköltséget jelent a korai takarmányozás.

A Szegedi Tudományegyetemen márciusban létrehozott Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport első évében a szakértők összefogására és a kapcsolódó kutatások rendszerezésére koncentrál. Gál Tamás kutatócsoport-vezető hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás hatásai már most érezhetők, és egyre több kérdésre kell tudományos választ találni. A klímaváltozás különösen érinti Szegedet és környékét, ahol a nyári hőmérséklet már a dél-mediterrán városokéhoz hasonló. A Duna-Tisza köze fokozatos elsivatagosodása mellett a Hortobágyon is jelentős biodiverzitás-csökkenés tapasztalható, különösen a sekélyvizes élőhelyek esetében.

Az őshonos fajták, mint például a szürke marha, jobban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, míg más állatfajok állománya várhatóan csökkenni fog. Az EU természet-helyreállítási rendelete szerint 2050-ig az érintett területek 90 százalékát kell helyreállítani, amihez a magyar kormánynak 2026 szeptemberéig kell kidolgoznia a részletes terveket.

Pozitív fejleményként értékelhető a Life-projekt eredménye: több ezer hektáron sikerült visszaállítani az eredeti vízjárást a Hortobágyon, ami lehetővé tette a vízimadár-populációk megtelepedését és fennmaradását, miközben Európa-szerte csökken ezeknek a fajoknak a száma.