Berla Attila • 2026. október 9. 06:02
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
Domokos Zsolt és felesége, Domokosné Nagy Edit együtt irányítja annak a Profood Flexum Kft.-nek a működését, amely nemrég 100 százalékos tulajdonjogot vásárolt a Cserpes Sajtműhely Élelmiszeripari Kft.-ben. A tejtermékgyártásban 16 éve jelen lévő vállalkozás 2018 óta saját gazdaságot is működtet, így a takarmányozáson át a tejelő szarvasmarha-tartáson és a feldolgozáson keresztül egészen az értékesítésig épített fel egy összetett vertikumot. Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A Profood Flexum Kft. Dunakilitin működteti a gazdaságukat, ahol Holstein-fríz tejelő marhákkal foglalkoznak és így egyre mélyebbre kerültek a tejtermelésben és az állattenyésztésben is. Mi volt az a pont, és miért döntöttek úgy, hogy a saját tejtermelés és a feldolgozás mellett egy olyan márkára is szükségük van, mint a Cserpes?
Domokos Zsolt: Nyilván sokszor szembesültünk azzal, hogy mennyire nehéz egy új márkát felépíteni, bevezetni és elfogadtatni a piacon. A B2B-ben, illetve a nagykereskedelemben sokkal nagyobb sikereket tudtunk rövidebb idő alatt elérni, mint a kiskereskedelemben. Ezt folyamatosan érzékeltük, és közben azt is láttuk, hogy a Cserpes egy olyan piaci szegmensben működik, ahol már van egy felépített, ismert márka és egy kialakult fogyasztói kör.
Ezért a Cserpes megvásárlása logikus döntés volt számunkra. A szántóföldtől a tejelő szarvasmarha-tartásig, majd a tejfeldolgozáson keresztül egészen a közvetlen értékesítésig így már minden olyan ponton érdekeltek vagyunk, amely a tej útját végigkíséri. Ráadásul az értékesítésben is saját hálózaton keresztül tudunk jelen lenni. Mindig azt gondoltuk, hogy ha ezt a teljes vertikumot el tudjuk érni, és a termék útját a szántóföldtől egészen a fogyasztóig tudjuk követni, az mindenképpen előnyére válik ennek az értékláncnak.
Ahogy mondta a Dunakilitiben működő gazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozás miatt a vállalatcsoport már a takarmánytermesztéstől a tejtermelésen át a késztermékig jelentős részt házon belül tud lefedni. Mekkora előnyt jelent ma egy tejipari vállalkozásnak, ha a tej útját a takarmánytól egészen a sajtig vagy joghurtig maga tudja kontrollálni?
Elsősorban abban jelent nagyobb előnyt, hogy hitelesebben tudjuk állítani, hogy a termékeink ellenőrzött alapanyagból és ellenőrzött körülmények között készülnek. Az egész folyamatot felügyeljük, ezért pontosan tudjuk, hogy a termék, amit előállítunk, az milyen folyamatokon megy keresztül. Az állataink számára megfelelő minőségű takarmányt állítunk elő, a gazdaságban pedig olyan tejet termelünk, amely megfelel a tejüzemek elvárásainak, legyen szó akár a Cserpes tejüzeméről, akár a mosonmagyaróvári tejüzemünkről.
Természetesen jó minőségű tejet Magyarországon nagyon sok helyen előállítanak, és a takarmányozás is sok helyen megfelelő. Nem azt gondolom, hogy ebben kizárólagosságunk lenne. Az viszont nagyon fontos különbség, hogy mi ezt hitelesen tudjuk vállalni és állítani, vagyis, hogy az alapanyag a saját termelésünk alatt végig a mi kontrollunk alatt van. Emiatt értékesebb lehet, illetve nagyobb hozzáadott értéke van annak, amit előállítunk.
A tejtermelésben az egyik legfontosabb kérdés a tej minősége és állandósága. A saját tehenészetből származó tej esetében milyen állattenyésztési, takarmányozási és tejminőségi szempontokat tartanak a legfontosabbnak ahhoz, hogy az alapanyag feldolgozóipari oldalról is kiszámítható és jó minőségű legyen?
A tavalyi ragadós száj- és körömfájás járvány következtében a hatóság elrendelte az állományunk leölését, majd a kártalanítást követően megkezdtük az újratelepítést. Tizenkét telepről vásároltunk jószágokat, így egy új, heterogén állománnyal kezdtük újra. Ugyanakkor már most érezzük azoknak a beruházásoknak a hatását, amelyeket korábban az istálló-, a tartás- és a fejési technológia fejlesztésében végrehajtottunk. Ennek eredményeként lényegesen kedvezőbb tejminőséget tudunk elérni, és a tejfeldolgozás szempontjából meghatározó mutatókban jelenleg is nagyon jó eredményeink vannak.
Dunakilitiben az elmúlt években komoly fejlesztések történtek a tehenészetben, többek között az állatjóléti szempontok is hangsúlyosan megjelentek. Miért tartották ezt kiemelten fontosnak?
Mindent megtettünk, amit a hatóság elvárt tőlünk, illetve ami egy jó gazda szemléletével elvárható. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján több olyan fejlesztést is végrehajtottunk, amelyek a jövőben a járványvédelem hatékonyságát szolgálják. Kicseréltük például az egész telep körüli kerítést, új bejárati rendszer készül, és a korábban is működő kerékfertőtlenítőt is korszerűsítjük. Megszüntettünk egy régi növendéktelepet is, ahol járványvédelmi szempontból nehéz lett volna kialakítani a ma elvárható feltételeket.
Sokkal több kamerát is felszereltünk a telepre. Ezeknek az is a szerepe, hogy a hatóság négy hétig vissza tudja nézni, hogy ki lépett be a telepre, hol és milyen módon. Az újratelepítés után mi is szembesültünk bizonyos anomáliákkal a telepen. Többek között azzal is, hogy drónoztak a telepünk fölött. Ezek mind olyan tapasztalatok, amelyekből tanulnunk kell.
A Cserpes és a Profood Flexum mögött két eltérő, de egyaránt magyar hátterű márka- és vállalati történet áll. Hogyan lehet úgy megtartani a Cserpes önálló karakterét, hogy közben a vállalatcsoporton belül a Chepke márka mellett is világos legyen, melyik terméknek mi a helye a piacon?
Az a szerencse, hogy nekünk a Cserpes termékeit nem kell kitalálnunk. Ez egy régi, bevált technológia és recept alapján működő termékportfólió, és természetesen nagyon fontos számunkra, hogy ezt ugyanúgy megőrizzük, ahogy azt a vevők megszokták. Nem gondoljuk azt, hogy nekünk azért, mert megvásároltuk a céget, alapjaiban kellene megváltoztatnunk azt, ami korábban működött.
Természetesen, mint minden üzemben, lehet hatékonyságot javítani. Ezért is fejlesztjük és bővítjük most a mosonmagyaróvári üzemünket is. Ami szerintünk előremutató dolog, az az, hogy a saját gazdaságunkból származó tejjel egy állandó minőséget tudunk garantálni a kapuvári üzem számára. Ezzel Cserpes István, az alapító is egyetértett. Ha a tej nagy része egy telepről érkezik, természetesen úgy, hogy közben a korábbi kisgazdaságokat is megtartjuk, akkor a tej átlagos mutatóit és minőségét is javítani tudjuk.
A tejiparban most komoly kihívást jelent az alapanyag előállításának költsége, az energiaár, a takarmányozás, a feldolgozás és a kiskereskedelmi árverseny. Melyik ponton látják ma a magyar tejágazat legnagyobb sérülékenységét, és ezen belül hol tud egy integrált, saját alapanyagra építő vállalat érdemben védekezni?
Azzal tudunk védekezni, ha olyan márkát és folyamatokat alakítunk ki, amelyek egy ilyen nehéz helyzetben is stabil működést biztosítanak. Olyan értéket és minőséget kell adnunk, amely miatt a fogyasztók az erős importár-verseny mellett is a magas minőségű hazai terméket választják.
Mi abban bízunk, hogy a vevőink nagy része, ahogy egyébként a vendéglátásban is bebizonyosodott, nemcsak az olcsó importtermékeket választja. Egy Chepke mozzarellát például 10-12 év alatt elfogadtak és elismertek, és sok olyan vevőnk van, aki ezt megbecsüli. Megbecsüli azt is, hogy mi 10-12 éve tisztességgel, jó minőségben kiszolgáljuk őket. Szembesülünk az iparág jól ismert kihívásaival, de ezeket is meg kell oldanunk. Ebben segítséget jelent, ha nagyobb hozzáadott értékű termékeket tudunk kínálni, és ebben a Cserpes márka is fontos szerepet kaphat. Amikor akár egy tejelő szarvasmarhatartó, akár egy tejfeldolgozó cég hasonló hatékonysággal tud működni, mint a nyugati partnerek, kollégák, akkor egy ilyen típusú válsággal szemben lényegesen ellenállóbbá válik. A kérdés inkább az, hogy az üzemeknek és a gazdaságoknak mekkora hányada jutott el 2026-ra arra a szintre, hogy kibírja ezt a válságot, ami most tapasztalható.
A Cserpes integrálásával milyen irányokban szeretnék növelni a tejből előállított hozzáadott értéket? Új termékekben, technológiában, magasabb feldolgozottságban, vagy akár exportban gondolkodnak?
Természetesen gondolkodunk exportban, hosszabb távon ebben is látunk lehetőséget, de jelenleg elsősorban a belföldi piacra koncentrálunk. Cserpes Istvánnak rengeteg olyan receptje van, amit korábban nem valósított meg, csak kikísérletezett, és mi azt gondoltuk, hogy ezeket vegyük elő közösen, és vizsgáljuk meg, hogy mely termékek bevezetését támogatná a piac. Biztosak vagyunk benne, hogy sokkal több termékkel tudunk megjelenni.
Alapvetően az egyik fő célunk az, hogy a Cserpes termékek saját értékesítési láncát stabilabbá tegyük. A tejivókat, illetve a mozgóárusítást szeretnénk bővíteni. Ezekből olyan modellt fogunk kialakítani, amely hosszú távon fenntartható, és ha szükséges, franchise-rendszerben is működtethető. Jelen pillanatban még vizsgáljuk, hogy mibe érdemes több energiát fektetni. Elsősorban a meglévő lehetőségeink kiaknázására koncentrálunk: a saját értékesítési hálózat megerősítésére, a portfólió fejlesztésére és arra, hogy a Cserpes márkában rejlő értékeket és növekedési lehetőségeket továbbépítsük.