Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Nézz velünk az agrártrendek mélyére! Alapvetés podcast minden csütörtökön az Agrárszektor YouTube-csatornáján!
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
