
Kritikus pontok az őszi árpa termesztésekor: mutatjuk, mire kell figyelni
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Nézz velünk az agrártrendek mélyére! Alapvetés podcast minden csütörtökön az Agrárszektor YouTube-csatornáján!
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Túl sok függ a nagyléptékű folyamatok szeszélyeitől, a válasz csak a tudatosság lehet.
Az élelmiszeripar tavaly több mint 5800 milliárd forint árbevételt ért el, melyből 2300 milliárd forint a külpiacokon realizálódott.
A kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság ellen, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
A BÁV ART felvásárolja a hagyatékból, családi örökségből származó bútorokat, órákat, ékszereket és festményeket.