Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Nézz velünk az agrártrendek mélyére! Alapvetés podcast minden csütörtökön az Agrárszektor YouTube-csatornáján!
A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Brüsszeli folyosói vélemények szerint erősen eltúlzottak a Mercosurral kapcsolatos félelmek, a korábbi kanadai megállapodás is sikertörténetnek bizonyult.
December 2-4-én rendezi a Portfolio Csoport az Agárszektor Konferencián Siófokon.
