Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Nézz velünk az agrártrendek mélyére! Alapvetés podcast minden csütörtökön az Agrárszektor YouTube-csatornáján!
A vidéki generációs megújulást sokan leegyszerűsítik a fiatal gazdák kérdésére, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Az ASP házi sertésekben való megjelenése az ágazat egyik legsúlyosabb próbája az elmúlt évtizedekben.
Rendkívül rossz évet zárt a Bonafarm Csoporthoz tartozó több cég is 2025-ben, itt a beszámoló.
Ezekre a kulcslépésekre van szükség, hogy az új termény kártevőmentes környezetbe kerüljön.
A magyar baromfiipar meghatározó szereplői közül több vállalat is kimagasló eredményekkel zárta a 2025-ös üzleti évet.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
