A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.
00:00 Bevezetés
01:44 Ez tette naggyá a dán mezőgazdaságot
07:13 Elfogyott a társadalom türelme
11:18 Ezt már nem nyelik le a gazdák
16:38 Új pályára áll a termelés
20:08 Zöld úttörő vagy magányos harcos?
25:40 Szinte mindenre van bio alternatíva
27:40 Mit tanulhat ebből egy magyar gazda?
Cikk a témában az Agrárszektor Metszet rovatában: https://www.agrarszektor.hu/metszet/20260623/szigorubb-zold-palyara-allitana-a-mezogazdasagot-az-uj-dan-kormany-62800
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Továbbra is rendkívül nagy problémát jelent az európai uniós - és így a hazai - növényvédelemben a hatóanyagok kivonása.
Az erdők látogatottságának növekedésével egyre több kutyatartó választja a természetet a mindennapi séta vagy a kirándulás helyszínéül.
A helyzet 4,5 milliárd forint többletköltséget okozhat az állattenyésztőknek.
Jelenleg Magyarország mentes a madárinfluenza-járványtól, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a baromfitartók hátradőlhetnek.
A baromfitelepeken a megfelelő higiénia és a telepi rend fenntartása alapvető fontosságú a járványok megelőzésében.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
