Márton nap környékén a liba és a kacsa kerül a magyar gasztronómia középpontjába. A hagyományos fogások mögött egy komoly tradíciókkal bíró ágazat áll, amelynek számos kihívással kell szembenéznie. De vajon a feldolgozás fejlesztése és az új külpiaci lehetőségek kiaknázása nyithat új irányokat az ágazat előtt? És mi kellene ahhoz, hogy több magyar keresse a liba- és a kacsahúst a boltokban? Erről kérdeztük az Alapvetés podcastban Szabó Ákost, a Tranzit Csoport vezérigazgatóját, a Magyar Lúdszövetség elnökét.
00:00 Bevezetés
02:28 Rettegve tekintünk a 2027-es évre
04:57 Sokáig támaszkodtunk az olcsó gabonára
08:52 Hetente esznek kacsát a magyarok
09:53 Ömlik be a kínai élelmiszer Európába
13:27 Az EU-n kívül másik meccset játszanak
19:05 Kínában a kacsa fejét is elszopogatják
21:21 Nincs rajtatok sapka
30:08 A franciáknál már megy az oltási program
34:18 Túl gyors volt a forint erősödése
41:28 Mi jöhet 10 év tűzoltás után?
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra, Braunmüller Lajos
Videó/hang: Ács András, Daróczi Kornél
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
Sós Gergelyt, a Kramp Hungary vezetőjét kérdeztük.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
Az idei aszály és extrém meleg az olajnövények termelésére is rányomta a bélyegét.
A kormány jövőre tervezi a földtörvény átfogó felülvizsgálatát, vannak azonban problémák, amelyek megoldása érdekében már most lépni kell.
