Elárulta a titkot a szakértő: ezt tedd, ha lódarázsfészket találsz a kertben, padláson

Elárulta a titkot a szakértő: ezt tedd, ha lódarázsfészket találsz a kertben, padláson

agrarszektor.hu
Mivel az év ezen időszakaszában éri el a maximumát a lódarázs-kolóniák létszáma, ezért az emberek gyakrabban találkozhatnak ezekkel a meglehetősen rosszhírű rovarokkal. Pedig a lódarazsak alapvetően békés fajt alkotnak, és csak a fészkük védelmében támadnak, azt viszont kifejezetten hatékonyan teszik, emellett pedig sajnos, az is igaz rájuk, hogy vonzza őket az esti lámpafény. Azonban azt sem árt tudni róluk, hogy a kertben alapvetően hasznosak, és rengeteg kártevő rovart elpusztítanak, és ugyan fölösleges tartani tőlük, azt azért fontos megjegyezni: a lódarázs nem játék.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A darazsak általában, és különösképpen a legnagyobb hazai képviselőjük, a lódarázs gyakran vált ki ellenérzést, utálatot és félelmet az emberek többségéből. És valahol érthető is ez a negatív hozzáállás, hiszen a lódarázs (Vespa crabro) tekintélyes mérete, erős döngése ijesztően hat, ráadásul hazai viszonylatban tekintélyes mennyiségű és hatékony a mérge, illetve adott ponton nagy egyedsűrűsége potenciálisan veszélyt jelenthet az emberre. Még akkor is, ha rokonai közül a jámborabbak közé tartozik, mert a fészke védelmében nem ismer kegyelmet - olvasható a 24.hu oldalán.

Így nyár végén járva egyre gyakrabban tapasztalható a környezetben ezeknek a rovaroknak a megsűrűsödése, egyes vélemények szerint a nagy meleg és a szárazság miatt idén jóval többen költöztek az emberek környezetébe. Utóbbi nem bizonyítható, sőt, a szezonon belüli költözés ugyan kizárt, de a balesetek elkerülése és a békés együttélés érdekében mégis érdemes őket jobban megismerni. A portál ezért megkérdezte Dr. Vas Zoltán biológust, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusát, a hártyásszárnyúak gyűjteményének vezetőjét, valamint gyakorlati tanácsokért a „kártevőirtást és fertőtlenítést” hivatásként űző Barlangi Gergőt.

Mit kell tudni a lódarazsakról?

Magyarországon egyetlen lódarázsfaj őshonos, az európai lódarázs, amely 2,5-3,5 centiméteres testhosszával a társas darazsak legtermetesebb képviselője kontinensünkön, noha méretben egyébként a magányos életmódot folytató, jámbor óriás tőrösdarázs tartja a rekordot a maga 5 centijével. A lódarazsak életciklusa éves periodikát követ, a nyár vége pedig a rovarok életének talán legfontosabb szakaszának a kezdete.

Vas Zoltán elmondása szerint a fészket mindeddig ugyanis a királynő, az ivartalan nőstények alkotta dolgozók, valamint a különböző fejlődési állapotban lévő utódok népesítették be, amelyek mindegyikéből dolgozók fejlődtek ki. Nyár végén, ősz elején bújnak elő a hímnek és ivaros nősténynek nevelt darazsak, amelyek a jövő évi generációkról gondoskodnak.

Vagyis nagyjából ebben az időszakban hagyják el a fészket az ivaros nőstények és hímek, párosodnak, majd utóbbiak rövidesen el is pusztulnak, a megtermékenyített nőstények pedig egy védett helyet keresnek, ahol áttelelhetnek. Ahogy haladunk az őszbe, a kolónia minden tagja elpusztul, egyedül ezek a "királylányok" élik meg a tavaszt, amennyiben sikerült jó búvóhelyet találniuk, és túlélik az időjárás viszontagságait.

Amikor aztán a stabilan melegedő napok előcsalogatják őket, a megtermékenyített nőstényeknek első dolguk a fészek számára alkalmas helyet keresni. A fő kritérium, hogy száraz legyen, a fából papírrá „rágott és nyálazott” alapanyag ugyanis nem bírja a nedvességet. Eredendően faodvakat, sziklarepedéseket, -fülkéket néznek ki maguknak, de nyilván a kevésbé bolygatott padlás, kamra stb. is kiválóan alkalmas.

Az ekkor még kis méretű fészket maga a leendő királynő építi, egy-egy petét helyez a hatszögletű sejtekbe, és az első generációt is egyedül neveli fel. Innentől kezdve azonban csak a peterakás feladata hárul rá, minden más, az utódok nevelésétől a fészek további bővítéséig a gyorsan sokasodó, ivartalan nőstény dolgozók gondja. A lárvából körülbelül 3 hét alatt fejlődik ki az imágó, egy-egy sikeres család létszáma nyár végére akár 1000 egyed is lehet. A kolónia tehát az év ezen szakaszában éri el legnagyobb egyedszámát, így nyár végén, kora ősszel elkerülhetetlenül megsűrűsödnek az ember-lódarázs találkozások.

Több a riasztás, de vajon miért?

Barlangi Gergő tapasztalatai és kollégáitól származó információi szerint az előző évekhez képest idén körülbelül háromszor több riasztás érkezik a szakemberekhez. A hűvös tavasz miatt a „szezon” néhány héttel eltolódott, de utána azonnal érezhető volt a növekmény. Mi lehet ennek az oka? A netet böngészve találkozni olyan véleményekkel, hogy a szárazság miatt költözhettek a rovarok a településekre, ahol logikusan több vizet találnak.

Tudományosan megalapozott válasz azonban nincs a sűrűsödő „lódarázsproblémára”. Vas Zoltán nem látja valósnak az egyedszám esetleges emelkedését, a kolónia nyári költözése pedig kizárt: hiába szembesülnek a darazsak a szárazsággal az év során, nem adják fel a hónapok óta építgetett fészküket és magatehetetlen utódaikat. A jelenség az enyhe télre sem fogható. A "királylányok" jelentős zsírtartalékkal, egyfajta dermedt állapotban vészelik át a fagyos hónapokat. Ha a meleg időszakokban felébrednek és aktivizálódnak, sokkal több energiát égetnek el, nem marad elég tartalékuk: az enyhe tél tehát kifejezetten káros számukra.

A riasztások számának növekedésére tehát egyelőre nincs tényekkel alátámasztható magyarázat. Talán a lakosság lett érzékenyebb a darazsak jelenlétére, ami nem is lenne meglepő sok médium pánikkeltő, szenzációhajhász témafeldolgozása okán.

Hogy táplálkoznak a lódarazsak?

A lódarazsak ragadozók, erős rágóikkal pókokat, rovarokat, lárvákat zsákmányolnak, de dögökből is képesek húst kiszakítani, meglehetősen tág a repertoár. De a „húst” nem az eszi, aki megszerezte, hanem a lárvák falják fel. Vas Zoltán rámutatott, hogy ha az ember bármilyen darazsat megnéz közelről, azt láthatja, hogy a gyomrot tartalmazó potroh előtt a teste jelentősen elvékonyodik - ez a magyarázata a köznyelvi darázsderék kifejezésnek -, így a szilárd táplálék nem jut el a szájtól az emésztőszervekig. Az imágók áldozataik testnedveit, nektárt, mézharmatot fogyasztanak, illetve a lárvák táplálják őket.

Etetés után a lárvák egy fehérjékben gazdag "húslevest" öklendeznek fel a dolgozók táplálására. Általában nem önként: az éhes imágó a lárva fejtokját csavargatja mindaddig, amíg az enged az erőszaknak

- jegyezte meg Vas Zoltán.

Ha háziméh kerül az útjukba, azzal is könnyen elbánnak, ezáltal pedig még tovább romlik a megítélésük. Igaztalanul, mert a lódarazsak rendkívül sok fajt képesek elejteni, rengeteg, az ember számára kártevőnek tekintett rovart pusztítanak el, ezért a biológus szerint, ha mindenképpen az erőltetett, pusztán emberi szempontokat tükröző káros/hasznos kategóriák valamelyikébe akarjuk begyömöszölni, akkor a lódarázs kifejezetten hasznos.

Miért félnek az emberek a lódarazsaktól?

Mégis az emberek többsége zsigeri félelmet érez felbukkanásukkor, ennek oka pedig nyilván a méreg. A lódarázs fullánkja hosszú, több rétegnyi ruhán is áthatol, ráadásul visszahúzható, egyetlen egyed számos szúrásra képes gyors egymásutánban. A bejuttatott méreg mennyisége arányos a darázs testméretével, ráadásul van egy összetevője, amit más darazsak mérge nem tartalmaz: az acetilkolin, ami hirtelen vérnyomásesést okoz. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy még így sem igaz a mendemonda, miszerint „három lódarázsszúrás megöl egy embert, hét már egy lovat is leterít”. Esetfüggő, hogy hány szúrás lehet halálos, de annyi biztos, hogyha valaki allergiás vagy a duzzanat elzárja a légutakat, akkor nagyon nagy a baj. Minden más esetre vonatkozóan Barlangi Gergő úgy fogalmazott, hogy

a kisebb termetű fajokéhoz mérten jóval erőteljesebb és intenzívebb fájdalomérzettel jár a szúrása.

Van, amikor tényleg fenyegetést jelentenek

Sajnos, valamilyen ismeretlen oknál fogva nagyon sok más rovarhoz hasonlóan a lódarazsak is vonzódnak a fényhez, nyári estén a teraszon felkapcsolt lámpa mágnesként vonzza a közeli fészek lakóit. Ilyenkor mintha valami révült, kába állapotban lennének, esetlenül csapkodva, „kóvályogva” próbálnak a fényforrás közelébe kerülni - ez esetben nyilván nem tanácsos folytatni a szórakozást a teraszon. Abban azonban valamennyi szakember egyetértett, hogy a lódarázs nem játék. Éppen ezért fontos, hogy az emberek elkerüljék a fészkeiket, és amennyiben a darazsak jelenléte mindennapi fenyegetést jelent, szakember segítségét kell kérni.

Érdemes azonban tudni, hogy a lódarazsak ok nélkül soha nem támadnak. A fészküket viszont meglehetősen agresszívan védelmezik, és ha az ember 2-3 méterre megközelíti azt, a rovarok ezt már fenyegetésnek érezhetik, amire közösen reagálnak. Ám ha az emberi jelenlétben nem látnak veszélyt, legfeljebb érdeklődve körberepülik és megvizsgálják a jelenlevő(ke)t, és ha senki nem kezd el csapkodni, ugrálni vagy sikoltozni, békében tovább is állnak. Kisebb rokonaik, mint például a német vagy kecskedarázs sokkal rosszindulatúbbak.

A darazsak ellen célszerű a józan paraszti észre hallgatni

Visszatérve a fészekre, bizonyára vannak olyanok, akik huszáros virtusból, netán a férfiúi hiúságnak engedve rovarirtó spray-vel felfegyverkezve hajlandók lennének nekitámadni a padláson talált kolóniának. Lehet kapni igen hatékony rovarirtókat 4-5 méterre hordó kiszerelésekben is, egyes fórumokon pedig még arról is olvashatunk jótanácsokat, mikor érdemes akcióba lendülni. A darázsirtásban komoly rutinnal rendelkező Barlangi Gergő azonban hangsúlyozta, hogy a kistestű fajok kevésbé méretes, jól látható és könnyen megközelíthető fészkeit - kellő távolságból és gyorsasággal - sikerrel fel lehet számolni a kereskedelmi forgalomban kapható irtószerekkel, a lódarazsakkal azonban lehetőleg senki se húzzon ujjat.

Ha darazsakkal állunk szemben, józan paraszti ésszel mérjük fel a helyzetet, és aszerint cselekedjünk. Amennyiben magát a fészket nem, pusztán a bejutási pontot, egy apró lyukat vagy repedést és az ott közlekedő rovarokat látjuk, több flakonnal is elhasználhatunk a bolti irtószerből. A bejuttatás nehézségei miatt, valamint hatástartósság híján ennek eredménye nem lesz, ellenben a darazsak felbőszítését könnyűszerrel elérhetjük vele.

A szakemberek legtöbb esetben a laikusok számára nem hozzáférhető, engedélyköteles irtószerekkel, döntően folyadékokkal és porokkal dolgoznak. Ez utóbbiak speciális eszközzel, nagy nyomással kijuttatva rátapadnak a darazsakra, betöltik a fészküket, eljutnak annak minden szegletébe. Egy darázskolónia felszámolása pedig csakis akkor tekinthető sikeresnek, ha a királynő is elpusztult.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 17. 10:03