Általánosan elmondható, hogy termőföld-szükségletet tekintve jellemzően a tehéntej megtermeléséhez szükséges föld tizede elegendő volna a növényi italok előállításához. Bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb hazai akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük. Csupán a megkérdezettek 10%-a mondta, hogy vegán étrend miatt keresi ezeket a tejhelyettesítőket, azaz látszik, hogy a fő célközönség a növényi eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók - írja a Másfélfok.

Egyre több magyar vesz ilyen élelmiszert: nagyon rákattantak ezekre a termékekre

Nagyot nőtt tavaly a növényi alapú termékek piaca.

Miért választhatnak egyre többen ilyen italokat?

Azt, hogy egyre többen térnek át a növényi étrendekre, változó okoknak köszönhető: allergia, érzékenység, egészségtudat, környezettudatosság vagy éppen az állatok iránti szeretet és tisztelet. Megalapozott tény, hogy a növényi italok fogyasztása környezetterhelés szempontjából előnyösebb a tehéntejnél. Itthon egyébként a szabályozás nem engedi tejként vagy joghurtként forgalmazni ezeket a termékeket, ezért a köznyelvben is csak mint „mandulatej” vagy „vegán sajt” terjedtek el. Az egyik fő ok többnyire a növényi italok választásában a laktózérzékenység volt, ám ez most úgy tűnik, hogy változóban van, ugyanis a környezetvédelmi és az állatjóléti szempontok is közrejátszanak az étkezési szokások megváltoztatásában.

Szöllősi Réka élelmiszeripari tanácsadó szerint Magyarországon még nem igazán elterjedt a növényi alapú táplálkozás, aminek fő akadálya a hús- és tejtermékek élvezeti értéke. A megkérdezettek ötöde mérsékelné a húsfogyasztását etikai, és szintén ötöde környezetvédelmi okokból, és mindössze 5-9% az, aki csak anyagi okokból tenne így. Ez is jól bizonyítja azt, hogy javul a nyitottság az alacsonyabb állati termékek fogyasztására, és azok növényi alapú termékkel való helyettesítésére. A lassú változás a nyitottság hiányán kívül három fő okra vezethető vissza, mégpedig a szegényesebb kínálatra, a magasabb árra és az alacsony élvezeti értékre. Ez egyértelműen kiolvasható a Smart Protein projekt által készített reprezentatív kérdőívből, amiben 10 európai uniós ország 7590 lakosának véleményét elemezték.

A krumplitej lehet a legújabb őrület: hamarosan mindenki ezt fogja inni?

Nagy biznisz lehet a krumplitej.

A felmérésben Magyarország ugyan nem vett részt, a MATE élelmiszermérnök szakos hallgatói hasonló eredményre jutottak nem reprezentatív felmérésükben, miszerint a tejhelyettesítőket nem fogyasztó válaszadók közel fele bizony a magas árat és az alacsony élvezeti értéket is megjelölte indokként. További érdekes, más felmérésekkel való egyezés, hogy csupán a válaszadók 10%-a indokolta a növényi italok fogyasztását vegán étrend követésével. Tehát a fő célközönsége ezen termékeknek nem a kizárólag növényi termékeket fogyasztó, hanem a nem állati eredetű helyettesítő termékek iránt általában nyitott fogyasztók. A következetesen minden felmérésből és tanulmányból kiolvasható aggályok azonban a jövőben egyre kevésbé lesznek megalapozottak 

- írja a lap.

Mi a helyzet a környezeti terheléssel?

A szállítmányozás környezetterhelése nem elhanyagolható, viszont az alacsony mértékű hazai tejalternatíva-termelés miatt a tehéntej ebben verhetetlen - egyelőre. A vegán italoknál ezen szempontok különbözhetnek attól függően, hogy az ital milyen növényből készül. Az Oxfordi Egyetem tanulmányából kiderült, hogy a tehéntej előállítása során három szempont, víz, föld és kibocsátások mérőszámai jelentősen magasabbak a növényi italokéhoz képest. Az adatok közötti különbség mértéke természetesen függ attól is, hogy milyen növényi italt vizsgálnak. Meg kell említeni a méhek számára káros permetezőszer-igényét is, továbbá a Föld mandulatermelésének nagyjából 80%-a Kaliforniából származik, így a szállítás során keletkező üvegházgáz kibocsátás is megfontolandó (a Magyarországon forgalomba kerülő mandulaitalhoz felhasznált alapanyag eredetéről nincs elérhető statisztika).