39 sérültje és egy halálos áldozata volt a március elején, porvihar okozta tömegbalesetnek az M1-es autópályán. Gaál Áron az InfoRádióban elmondta, habár az erős szelet lehet előre jelezni, de azt már nagyon nehéz megmondani, hogy milyen a talaj állapota, ugyanakkor lehetnek kivételek, például amikor hasonló időjárási körülmények alakulnak ki, de már hónapok óta nem esett az eső, tudható, hogy a talaj száraz, így az előrejelzésbe bele lehet írni, hogy akár nagyobb területen is felkaphatja a szél a homokot, a port.

A porviharnál a látástávolság ugyanúgy csökken, mint, mondjuk, egy felhőszakadásnál vagy jégesőnél, ami elkap bennünket az autópályán. Ott is méterek alatt drasztikusan csökken a látótávolság. Ennek megfelelően kellene megválasztani a sebességet, ez szerintem fontos. Irreális azt elvárni a meteorológiai szolgálattól, hogy egy ilyen esetben egy lokális porviharra figyelmeztessen. Azt viszont mindenki tudhatja, ha az adott útvonalon erős szél van, mert folyamatosan publikus figyelmeztető előrejelzéseket, illetve riasztásokat ad ki a Meteorológiai Szolálgat, amelyek elérthetők a met.hu honlapon is

- hangsúlyozta a meteorológus. Kiemelte, a nagy területet érintő erős széllökéseket akár már napokkal előre lehet látni, most is már jóval korábban látszódott, és a jelzése is megtörtént annak, hogy érkezik a front vélhetően nagy széllel. Ezt követően pedig már azt is látni lehetett, hogy ez már nagy területen lehet viharos és egy-két nappal előtte pedig már azt is, hogy a 90 kilométer/órát meghaladó szélsebességek is előfordulhatnak.

Gaál Áron beszélt arról is, hogy az időjárási jelenségek közül éppen a szelet a legkönnyebb előre jelezni. A minimum-hőmérsékletet már nehezebb, míg például nyáron egy maximum-hőmérséklet meghatározása nem olyan megerőltető feladat, de télen meg éppen ez az egyik legnehezebb. Hozzátette, a csapadék-előrejelzés a meteorológiában az egyik legnehezebb dolog, azt is nehéz eltalálni, hogy lesz-e csapadék, és azt is, hogy mennyi.