Kemény szavak: teljesen át kell gondolni a szántóföldi termelést
Petőházi Tamás: újratervezés jön az agráriumban, amit eddig csináltunk, az nem folytatható tovább.
Elemzőként, illetve újságíróként csaknem két évtizede dolgozom a szakmában, szakterületem az agrárium és az élelmiszeripar. A klasszikus cikkírás mellett régóta részt veszek agrárszakmai eseményeken moderátorként, így aktívan szerepelek a Portfolio Csoport rendezvényein is, valamint állandó műsorvezetője vagyok az Alapvetésnek, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének. Emellett elemzőként rendszeresen megszólalok különböző médiumokban mezőgazdasági és élelmiszeripari témákban. 2021 óta dolgozom a Portfolio Csoportnál, 2023 óta az Agrárszektor főszerkesztőjeként.
Petőházi Tamás: újratervezés jön az agráriumban, amit eddig csináltunk, az nem folytatható tovább.
Kényelem extra igényekkel: dinamikusan nő és közben át is alakul a gyorsan elkészíthető ételek piaca.
Lehűlést és jóval kevesebb csapadékot jelentene az Atlanti-óceán áramlásának leállása.
Hamar jön a szüret, nincs sok idő a szépítésre – Szekszárdon esőért, Egerben napsütésért imádkoznak a borászok.
A piac kemény feltételeket szab, de van rosszabb is: ha nem engedik működni.
Továbbra is megoldatlan a munkaerő kérdése az agráriumban, az automatizáció világszerte a legfontosabb kérdéssé vált.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Turizmus vagy agrárium? - a főszezon kellős közepén orrfacsaró bűz terjeng a vasi fürdővárosban.
Losó József szerint a költségszerkezet optimalizálása és a beruházások nélkül nincs jövője az élelmiszeriparnak.
Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.
A csapadékosabb régiókban a profi termelők 8 tonnát is tudtak hozni idén, de a javítóbúzát nagyítóval kell keresni.
Minden kánikulai nappal 200 ezer tonnányi kukoricáról kell lemondania az országnak és egyelőre nem látszik az enyhülés.
A generációs változás új fogyasztói szokásokat is jelent, amelyekre reagálnia kell a pincészeteknek is.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Lassan vége az aratásnak, a hozamok és a minőség is elmarad a reményektől, és nagy a területi szórás is.
A büki Purina gyárban járt az Agrárszektor, ahol robotok készítik a házi kedvencek csemegéit.
A gazdákkal közösen pörgetné fel a vállalat a regeneratív talajművelésre való átállást.
Az emlékezetes orosz embargó hatásai ismétlődhetnek meg, ha Peking túl szigorúnak bizonyul Európával szemben.
Továbbra sem érte el a Covid előtti szinteket a söripar, a kisüzemi szegmensen pedig a sportesemények sem segítenek.

A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Jelentős piaci bizonytalanság jellemzi jelenleg a mezőgazdaság több fontos ágazatát is.
A mezőgazdaság nagy előnye a gazdaság többi szegmensével szemben, hogy az ágazat mögött még mindig ott az uniós támogatási rendszer.
Komoly figyelmeztetést kaptak a magyar termelők, ugyanakkor alapjaiban nem rengett meg az ágazat.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.