Rosszul indult az idei év: lesz-e mit ennünk idén?

agrarszektor.hu
Lehet vitázni azzal, hogy nem köszöntött ránk a hét szűk esztendő, de erről elég nehéz lenne meggyőzni mondjuk a hetek óta véres tüntetéseken élelmiszerhiány és drágaság miatt tiltakozó tunéziaiakat. Papíron van elég gabona, az élemiszerárak, tőzsdei jegyzések mégis csúcsokat döntenek. Miért van ez így, kell-e hasonló helyzettől tartani itthon, mit hoz a jövő? E kérdésekre kerestük a választ.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Lesz-e mit enni 2011-ben? Ez a kérdés lassan megint legalább annyi embert érint, mint 2008-at követően, mikor is több mint egymilliárd embernek nem volt elegendő élelme. Úgy tűnik, hogy az időjárási anomáliák miatt 2010-ben nem termett elég gabona a világban, ezért az egekben járnak az árak, újabb és újabb árcsúcsok dőlnek meg. De vajon csak a csökkent termés az oka mindennek, nem inkább az árutőzsdéken haszonra várakozó pénzügyi befektetők nyomják fel az árakat? E kérdésekre keressük a választ.

Nincsenek jó kilátások itt Kelet-Közép-Európában, még akkor sem, ha például Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az idén is csak kisebb mértékben emelkedhetnek az élelmiszerárak a kiskereskedelemben, mert kemény versenyben állnak a kereskedelmi cégek, s emiatt vevőiket próbálják kedvezményes árakkal üzleteikbe csalogatni. Az áremelések jó részét már meglépték a kereskedők 2010 végéig.

Nézzük mi történt, történik határainkon túl, majd azt is vizsgáljuk meg, mi a helyzet itthon!

Ahogy haladunk az időben, úgy dőlnek rendre meg az eddigi árcsúcsok. Egyrészt a nagy gabona, olajosmag és cukor tőzsdei árairól van szó. Cukor 30 éve nem volt ilyen drága, a párizsi tőzsdén már 260 euró felett van egy tonna étkezési búza ára, a kukorica Chicagóban hasonló helyzetet produkált. A FAO látván a kereslet és a készlet alakulását többször kijelentette, hogy nincs baj, mert a készletek búzából sokkal magasabbak, mint 2007/2008-ban voltak. Az Egyesült Államok agrártárcája, az USDA, illetve a Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) szerint szójából és kukoricából - 121 millió tonnával - a 2008-ban tapasztalt mélyponthoz közelít a készlet mennyisége, illetve a kereslet és a készlet aránya. Ráadásul a prognózisok szerint a kukorica vetésterülete ebben a szezonban 2 százalékkal csökken, míg az ipari, bioetanol-felhasználás tovább nő. A világ hárommilliárd lakosának alapvető élelmiszerével, a rizzsel az idén úgy néz ki nincs nagy gond. (Emlékezhetünk, hogy 2008 első hónapjaiban 270 százalékkal drágult e termék, százmilliók éheztek, lázadtak emiatt.)

Így, vagy úgy, de a FAO által vezetett élelmiszerár-index januárban csúcsot döntött: elérte a 214-es szintet, a korábbi, 2008. évi 213-as mutatót meghaladva. De miért történik ez, ha a búza készlet bőven fedezi a keresletet? Két fő tényezőre alapozhatnak a drágulásra spekulálók. Egyrészt a valóban kritikus időjárásra: Oroszországban, Ukrajnában, Kínában, az USA-ban, Indiában, napjainkban pedig Argentínában a szárazság tizedelte a termést, míg Közép-Kelet Európában, Pakisztánban és most Ausztráliában a soha nem látott esők, áradások, belvizek. Szögezzük le azonban itt, hogy így is minden idők harmadik legnagyobb gabonatermését takarították, takarítják be a Földön ebben a szezonban. A másik, árakat emelő ok, a spekuláció és ez legalább annyira markánsan ható tényező, mint az időjárás. A pénzügyi befektetők jó része ugyanis a pénzügyi, ingatlanpiaci válság miatt immáron tartósan is a mezőgazdasági termények piacán próbálja tőkéjét- úgy tűnik sikerrel - fialtatni. Vagyis a természeti katasztrófák, egyes termények esetében valóban lecsökkent készletek hírére alapozva hiánypszichózist alakítottak ki a médiumok segítségével, s tornázták, tornázzák egyre feljebb az árakat.

S itt térjünk ki arra, mi is a helyzet Magyarországon, illetve a térségben. Jelenleg úgy tűnik, hogy a malmok egy részének elfogy a készlete márciusra, májusra. Ez a helyzet, mint említettük Romániában már bekövetkezett, s tőlünk importálják az étkezési búzát. De nemcsak románok viszik, vitték a búzát, hanem más ország is vevő rá. A tavalyi aratástól 2010 végéig egymillió tonna hagyta el az országot. Termett 3,7-3,8 millió tonna, de a termelőknél már csak néhány százezer tonna található - ezt viszont ők már 65-70 ezer forintért adnák el, szemben a tőzsdei 62 ezer forintos árral. Fel is használtunk már a termésből jócskán, a szakértők szerint viszont még mindig van 700-800 ezer tonna exportalap. Ez gyors exportnál 3, lassabbnál 4 hónap alatt hagyhatja el az országot. A búza java - a felmérések szerint - nem a gabonaipar és nem a termelők kezében van. Az államnak nincs nagy készlete. Egyértelműen kereskedők rendelkezésére áll a terméből megmaradt készlet nagyobbik része. Kérdés, hogy milyen ütemben és milyen mennyiségben exportálják azt. Ha gyorsan, úgy előfordul, hogy az aratás vége, augusztus előtt elfogy a hazai készlet és importra szorulnak majd egyes malmok, takarmányipari cégek, állattartó telepek.

Rosszul indul itthon a 2011. év is. Biztosan egymillió hektár alá csökkent a búza vetésterülete a belvizek miatt. A megmaradt területek egy része annyira átázott, hogy szintén veszélyezteti a növényeket, illetve a tavaszi munkákat, növényvédelmet. Egymillió hektárt elérheti az a terület, ahol az idén nem lehet semmi érdemleges - jövedelmet hozó - terményt vetni. Egymillió hektáron kell a talajt újraéleszteni, mert a víz tönkretette a talajéletet, szerkezetet, kimosódtak belőle a tápanyagok stb. Amennyiben kedvező lesz az aratásig az idő, akkor sem lehet a tavalyinál több búzára számítani. És kérdéses a tavaszi vetésű növények sorsa is, így a kukorica, napraforgó, mint nagy területet foglaló és pénzt hozó növény termesztése is.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?