MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
Jelentésünk középpontjában ezek a kérdések állnak: Kik e támogatási politika kedvezményezettjei? Hogyan lehet részt venni e támogatási rendszerben? Minek alapján minősül támogathatónak egy földterület? Vizsgáljuk azt is, hogy a rendszer mennyiben szolgálja a termelők jövedelemtámogatásának, illetve a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartásának céljait.
A Számvevőszék megállapítása szerint az SPS hozzájárult a KAP két fent említett célkitűzésének megvalósításához. Ugyanakkor az ellenőrzés általános következtetése szerint a rendszer alkalmazása során egyes kérdések is felvetődnek:
- azt, hogy ki lehet a rendszer kedvezményezettje, úgy határozták meg - illetve ezt a meghatározást azután úgy alkalmazták -, hogy olyan személyek vagy gazdálkodó szervezetek is részesülhettek SPS-kifizetésben, akik mezőgazdasági tevékenységet nem vagy csak csekély mértékben végeznek. A Számvevőszék által feltárt egyes esetekben a rendszer olyan piaci szereplőket ösztönzött beruházásra, akik nem annyira a gazdálkodásban, mint inkább az SPS által garantált nyereségben voltak érdekeltek;
- egyes tagállamokban az új gazdálkodók belépését gyakran hátráltatják a támogatási jogosultsághoz való hozzáférés jelenlegi feltételei (a jogosultság megvásárlása jelentős befektetést igényelhet);
- pontatlan annak meghatározása, hogy milyen földterületek, illetve mezőgazdasági tevékenységek jogosultak uniós támogatásra. Ebből következően a gazdálkodók úgy is részesülhetnek kifizetésekben, hogy nem végeznek állapotfenntartást; az SPS-támogatás szintje nem kapcsolódik közvetlenül a föld jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartásával járó költségekhez;
- jelenleg az Unió tagországaiban az SPS-nek mintegy húsz különböző változatát alkalmazzák. A gyakoribb változat (a történeti modell) szerint a támogatás összegét annak alapján számítják ki, hogy a termelő mennyit kapott a 2000-2002 közötti években. Az idő múlásával a kifizetések szintje elszakadt az egyes régiók jelenlegi, eltérő gazdálkodási feltételeitől;
- az SPS rendszer fő haszonélvezője néhány nagyméretű kedvezményezett.
Megállapításai és következtetései alapján a Számvevőszék több ajánlást is megfogalmazott a Bizottság számára, többek között a következőket: elsősorban "aktív" termelőket részesítsen támogatásban; határozza meg pontosabban, hogy mely földterületek, illetve mezőgazdasági tevékenységek támogathatóak, hogy így ki lehessen zárni a támogatás köréből a mezőgazdasági termelékenységet nem növelő tevékenységeket, illetve az olyan parcellákat, ahol nem folyik mezőgazdálkodás. Javasolja továbbá, hogy vegyék figyelembe a környezet megőrzését vagy javítását szolgáló tevékenységek költségeit is. Végezetül a Számvevőszék azt javasolja, hogy a jogosultságok kiszámításakor az Unió különböző régióira jellemző jelenlegi termelési viszonyokat vegyék alapul, és igyekezzenek a támogatásokat egyenletesebben elosztani a termelők között.





