Kiemelt támogatások: esélyt kérnek a nagyvállalatok is

agrarszektor.hu
A hatékonyságnövelés lehet az egyedüli kitörési pontja a hazai állattenyésztésnek, illetve az erre épülő élelmiszeriparnak, ezért ennek megfelelően kell felhasználni a 2015-2020. közötti nemzeti és uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat - hangzott el Portfolio Agrárszektor 2014. Konferencián. Miközben az eddigi nyilatkozatok szerint a kormány a kis- és közepes vállalatok ösztönzésére helyezné a hangsúlyt, a szakértői hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvállalatok sem szeretnének kimaradni a támogatott fejlesztési lehetőségekből.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Egy lényeges kitörési pont, a hatékonyságnövelés maradt a hazai állattenyésztés és élelmiszer számára, de a teljes integráció kiépítése is fontos - hangoztatta Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője a Portfolio Agrárszektor 2014. elnevezésű konferencián, amelyet december 4-5-én rendeztek meg Siófokon. Az érintettek számára a kormány 2015-2020. között 212 milliárd forint plusztámogatást kíván fordítani nagyrészt nemzeti költségvetésből, az uniós forrásokra alapozva pedig 300 milliárd forintos, kiemelt élelmiszeripari fejlesztési programot indít. Ma az egyik legfontosabb szempont az, hogy a piaci szereplők a kilátásba helyezett támogatásokat hatékonyan használhassák fel - derült ki a konferencián elhangzott hozzászólásokból.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint azért döntöttek úgy, hogy "a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra fordítják, mert nem szeretnénk mindig élőállatot és gabonát exportálni". A támogatások növelése mögött az a hit húzódik meg, hogy így lehet termékoldalról "meghúzni" a szektort és növekedési pályát generálni.

Az uniós támogatási rendszerben van több olyan ágazat - így a sertés- és a baromfiszektor -, amely továbbra sincs benne a támogatási körben. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy sok újat nem lehet kreálni az Európai Unióban, ezért azokra a szabályozási elemekre lehet számítani, amelyeket eddig is használtunk. A nagyvállalatok támogatásáért lobbizókat azzal nyugtatta meg, hogy a támogatások rendszerének véglegesítése még nem történt meg, így van idő átalakítani azt.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója nehezményezte, hogy a tenyészállat-előállításról kevés szó esik. A cél az lenne, hogy magyar tenyészállatokon alapuljon az élelmiszeráru-előállítás nagy része, és ne legyünk kiszolgáltatva a külpiacoknak. Ugyanakkor a várható támogatásokkal kapcsolatban óriási a káosz, és sokakat érint az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásainak (SAPS) elvonása is. Az ügyvezető igazgató szerint több figyelmet kellene fordítani tenyésztés-szervezésre és 1,2 milliárd forint kellene az infrastruktúra megvalósításához is.

Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az élelmiszeripar fejlesztésére szánt összeg szépen hangzik, de majd a tényleges pályázatoktól függ, soknak vagy kevésnek bizonyul-e az összeg. Nagy problémának tartja, hogy az élelmiszeripari nagyvállalatok sok esetben nem biztos, hogy hozzájutnak egy-egy támogatáshoz, illetve egyáltalán nem pályázhatnak, enélkül pedig versenyképtelenek maradnak például a német vállalatokkal szemben. Ezért - állapította meg - a kormányzatnak át kell strukturálnia a pályázatokat, hogy a nagyvállalatok is egyenlő esélyekkel induljanak.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója felhívta arra hívta fel a figyelmet, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a tömegtermék-piacon is versenyeznek, nem a prémium termékek jelentik a nagy súlyt a termelésben. Szerinte kőkemény, szigorú kapcsolatoknak kell kialakulniuk az egymással üzletelő vállalatok között, és a támogatási rendszert is ennek fényében kell átalakítani. Arra van szükség, hogy az élelmiszerlánc működési hatékonyságát elősegítő cégek jussanak támogatásokhoz. Elengedhetetlenek a vissza nem térítendő támogatások is, és a nagyvállalatoknak is támogatásokat kell juttatni.

Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy 24 év alatt nem volt annyi támogatás, mint amekkora a bejelentések szerint a következő hat évben lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyvállalatok támogatottságával kapcsolatos problémákat részben az okozza, hogy a magyar nagyvállalatok Nyugat-Európában kis- és középvállalkozásnak számítanak. Ezért szerinte az integrációt kell támogatni, illetve a termelés és a feldolgozás összhangját meg kell tartani. Bizonyos szegmensekben 50 százalékos támogatás szükséges a megfelelő termelési feltételek megteremtéséhez - állapította meg.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?