Kiemelt támogatások: esélyt kérnek a nagyvállalatok is

agrarszektor.hu
A hatékonyságnövelés lehet az egyedüli kitörési pontja a hazai állattenyésztésnek, illetve az erre épülő élelmiszeriparnak, ezért ennek megfelelően kell felhasználni a 2015-2020. közötti nemzeti és uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat - hangzott el Portfolio Agrárszektor 2014. Konferencián. Miközben az eddigi nyilatkozatok szerint a kormány a kis- és közepes vállalatok ösztönzésére helyezné a hangsúlyt, a szakértői hozzászólásokból kiderült, hogy a nagyvállalatok sem szeretnének kimaradni a támogatott fejlesztési lehetőségekből.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Egy lényeges kitörési pont, a hatékonyságnövelés maradt a hazai állattenyésztés és élelmiszer számára, de a teljes integráció kiépítése is fontos - hangoztatta Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője a Portfolio Agrárszektor 2014. elnevezésű konferencián, amelyet december 4-5-én rendeztek meg Siófokon. Az érintettek számára a kormány 2015-2020. között 212 milliárd forint plusztámogatást kíván fordítani nagyrészt nemzeti költségvetésből, az uniós forrásokra alapozva pedig 300 milliárd forintos, kiemelt élelmiszeripari fejlesztési programot indít. Ma az egyik legfontosabb szempont az, hogy a piaci szereplők a kilátásba helyezett támogatásokat hatékonyan használhassák fel - derült ki a konferencián elhangzott hozzászólásokból.

Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint azért döntöttek úgy, hogy "a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra fordítják, mert nem szeretnénk mindig élőállatot és gabonát exportálni". A támogatások növelése mögött az a hit húzódik meg, hogy így lehet termékoldalról "meghúzni" a szektort és növekedési pályát generálni.

Az uniós támogatási rendszerben van több olyan ágazat - így a sertés- és a baromfiszektor -, amely továbbra sincs benne a támogatási körben. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy sok újat nem lehet kreálni az Európai Unióban, ezért azokra a szabályozási elemekre lehet számítani, amelyeket eddig is használtunk. A nagyvállalatok támogatásáért lobbizókat azzal nyugtatta meg, hogy a támogatások rendszerének véglegesítése még nem történt meg, így van idő átalakítani azt.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója nehezményezte, hogy a tenyészállat-előállításról kevés szó esik. A cél az lenne, hogy magyar tenyészállatokon alapuljon az élelmiszeráru-előállítás nagy része, és ne legyünk kiszolgáltatva a külpiacoknak. Ugyanakkor a várható támogatásokkal kapcsolatban óriási a káosz, és sokakat érint az 1200 hektár feletti gazdaságok területalapú alaptámogatásainak (SAPS) elvonása is. Az ügyvezető igazgató szerint több figyelmet kellene fordítani tenyésztés-szervezésre és 1,2 milliárd forint kellene az infrastruktúra megvalósításához is.

Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az élelmiszeripar fejlesztésére szánt összeg szépen hangzik, de majd a tényleges pályázatoktól függ, soknak vagy kevésnek bizonyul-e az összeg. Nagy problémának tartja, hogy az élelmiszeripari nagyvállalatok sok esetben nem biztos, hogy hozzájutnak egy-egy támogatáshoz, illetve egyáltalán nem pályázhatnak, enélkül pedig versenyképtelenek maradnak például a német vállalatokkal szemben. Ezért - állapította meg - a kormányzatnak át kell strukturálnia a pályázatokat, hogy a nagyvállalatok is egyenlő esélyekkel induljanak.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója felhívta arra hívta fel a figyelmet, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a tömegtermék-piacon is versenyeznek, nem a prémium termékek jelentik a nagy súlyt a termelésben. Szerinte kőkemény, szigorú kapcsolatoknak kell kialakulniuk az egymással üzletelő vállalatok között, és a támogatási rendszert is ennek fényében kell átalakítani. Arra van szükség, hogy az élelmiszerlánc működési hatékonyságát elősegítő cégek jussanak támogatásokhoz. Elengedhetetlenek a vissza nem térítendő támogatások is, és a nagyvállalatoknak is támogatásokat kell juttatni.

Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy 24 év alatt nem volt annyi támogatás, mint amekkora a bejelentések szerint a következő hat évben lesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyvállalatok támogatottságával kapcsolatos problémákat részben az okozza, hogy a magyar nagyvállalatok Nyugat-Európában kis- és középvállalkozásnak számítanak. Ezért szerinte az integrációt kell támogatni, illetve a termelés és a feldolgozás összhangját meg kell tartani. Bizonyos szegmensekben 50 százalékos támogatás szükséges a megfelelő termelési feltételek megteremtéséhez - állapította meg.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM