2023-ban, a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság kilábalása a recesszióból. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. Az idei növekedés fő mozgatórugója az az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. A fogyasztás fellendülése azonban csak fokozatosan halad, ugyanis a háztartások először a megtakarításaikat próbálják visszapótolni a megemelkedett bértömeg elköltése helyett. A háztartások fogyasztási kiadása kismértékben javult előző negyedévhez képest, 0,6%-os növekedést mértek, az év/év alapon mért 3,4%-os bővülést a bázishatás is segítette.

A gazdasági teljesítményt az első negyedévben a nettó export támogatta, miután az import volumene nagyobb mértékben (9,2%) csökkent, mint az exporté (5,3%). A gazdaság megközelítőleg negyedét kitevő hazai ipar az előző negyedévhez képest 0,1%-kal csökkent, igazított adatok szerint. Az látható, hogy az előző negyedévhez képest nem romlott érdemben az ipar teljesítménye, az előző év azonos időszakához képest mért 4,2%-os csökkenésben (nyers adat) szerepet játszott az idei kettővel kevesebb munkanap. Az év hátralévő részében a fogyasztás és az ipar kisebb fellendülésével az import jelentős növekedésére számítunk, míg az export szignifikáns növekedésének gátat szab a gyenge külső konjunktúra.

A beruházások 6,9%-kal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, valamint negyedéves alapon is folytatódott a visszaesés (-1,9%). A kilátásokat árnyalja a bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás-elhalasztás, de a beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést.

A részletes adatok szerint a termelési oldalon a GDP első negyedéves 1,1%-os növekedését támogatták a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal) és az építőipar is (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette. A felhasználási oldalon a háztartatások fogyasztása 2,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg a bruttó állóeszközfelhalmozás 1,5%-ot, a készletváltozások 2,3%-ot vettek el a növekedésből. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.