2018. augusztus 20. hétfő István

Hírek - Agrárpénzek

Így lesz rentábilis a növénytermesztés - akár esik, akár nem!

Zavaros tulajdonviszonyok, féléves engedélyeztetés, drága beruházás - ezek a legfőbb akadályai az öntözőberendezések telepítésének. Növekvő hozamok, stabil termelés, ütemezhető betakarítás, elégedett ügyfélkör, rentábilis termelés - a serpenyő másik oldalán. Az öntözési beruházás pár év alatt megtérül - derült ki a Portfólió Agrárium 2018 konferenciáján, Kecskeméten.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Az elmúlt 100 évben 10%-kal csökkent a hazánkban lehullott csapadék mennyisége. De még nagyobb baj, hogy nagyon szeszélyes az eloszlása – ezzel érvelt Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke az öntözés szükségessége mellett. A gazdák is érzik a helyzet tarthatatlanságát, amit az öntözési vízigényfelmérés is visszaigazolt: mintegy 350 ezer hektárt öntöznének a termelők az országban a mai 80 ezer hektárnyi területtel szemben.

Mégis az öntözésfejlesztési kiírás forrásainak bő felét meg sem pályázták a gazdaságok. Ennek okai:

  • a bonyolult tulajdonviszonyok
  • a szabdalt birtokszerkezet
  • az engedélyezés féléves átfutási ideje
  • a 100 milliós beruházási igény
Váradi Balázs, Varga István, Győrffy Balázs, Feldman Zsolt, Petőházi Tamás (balról)

Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az ügyben tett kormányzati erőfeszítéseket érzékeltette. Ilyen volt például a vizek állami kézbe vétele, vagy az, hogy osztatlan közös területen nem kell minden tulajdonos engedélye a beruházáshoz. A terveket illetően egy öntözési kataszter készítését és a gyorsabb ügyintézés érdekében elektronikus engedélyezési folyamatot ígért. Megvizsgálandónak tartja azt a gyakorlatot is, hogy ötévente mindent újra engedélyeztetni kell, igazodva a talajvédelmi terv ötéves időtartamához. A helyettes államtitkár szerint

még pár évig biztosan el fog tartani, mire minden szabályozási akadály elhárul a beruházók előtt.

Ez azért sajnálatos, mert ma már öntözés nélkül nem lehet kiszámíthatóan, nyereségesen termelni – vallotta Varga István, a Róna Mg. Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője. Búzát és napraforgót még csak-csak, de már az árukukorica is meghálálná, ha virágzás idején egy kis vizet kapna. Kertészeti ágazatokban, hibridkukorica-vetőmagelőállításban pedig csak így van értelme termelni – állította az ágazatvezető. Cégük 2000 hektárt művel, melynek fele öntözött. Lineár, csévélődobos és konzolos rendszerek is üzemelnek náluk a tábla adottságaitól függően, illetve 15 hektárt csepegtetnek, 100-120 hektár kap mikroöntözést.

„Évente 3 millió köbméter vizet öntözünk ki. Ez a 90-es években az összköltségek 6%-át tette ki, ma pedig a 15%-át. De a sárgarépa, vöröshagyma, paradicsom 100 tonnás termésekkel hálálja meg. Jóval kisebb a termelési kockázat” – magyaráz a szakember. És még egy fontos szempontra felhívja a figyelmet: az üzleti partnerek előnyben részesítik az öntözési lehetőséggel rendelkező beszállítókat. Ennek oka egyszerű: a mi klímánkon, amikor a vízellátást nagymértékben az öntözés gyakorisága szabja meg, könnyebben tervezhetővé válik a betakarítás időpontja és jobb a végtermék minősége is. A kertész a száraz évnek örül, amikor nem kell a kórokozókkal küzdenie, és nem tolja ki a betakarítást egy időjárási front.

„Lehet, hogy a cseheknél, lengyeléknél több eső esik, de nálunk jobb minőséget és ütemezhetőbb áruszállítást eredményez az öntözés, amit a partnerek nagyra értékelnek. Ez pedig számunkra stabil gazdálkodási hátteret jelent”

– összegez Varga István. Váradi Balázs, a Magtár Kft. öntözési üzletágának vezetője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne sajnálják a pénz egy jó öntözési tervezőre. Nagyon fontos a tábla adottságaihoz, méretéhez, talajszerkezetéhez illeszkedő öntözőrendszer, megér 1-2 millió forintot a tervezése. A cég ez alapján tud ajánlani berendezéseket.

Egy elvi vízjogi engedéllyel már érdemes támogatási forrásért pályázni,

de készülni kell rá, hogy az összes engedély beszerzése és az infrastruktúra kiépítése ezt az évet már biztosan igénybe veszi. Ezzel együtt megéri belevágni, mert a 100 milliós kiadás pár év alatt megtérül. Györffy Balázs szerint az öntözés-fejlesztés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Románia most döntött arról, hogy 1 Mrd eurót fordít erre a célra. A 310 Mrd forintnak megfelelő összeg több mint a hatszorosa annak, amit Magyarország el szeretne költeni, de ebből is még csak szűk 23 Mrd forint talált gazdára. Messze még végcél, a 350 ezer hektárnyi öntözött terület.

A kerekasztal beszélgetésen szó volt a jégkármérséklő rendszerről is:
1. 986 darab ezüst-jodidos talajaggregátor épül országszerte, ebből 222 automata üzemmódban képes védekezni.
2. A működési költséget évente 1,5 Mrd forintra becsülik. A megóvott termelési érték 50 Mrd forint, azaz 1 forint ráfordítással 33 forint termelési érték menthető meg.
3. A szinte teljes lefedettséget adó rendszer működését a gazdák kamarai befizetéseiből finanszírozzák.
4. A megóvott érték a tagdíjbefizetések tízszeresét teszi ki.
5. A működtetéshez az Agrárkamara és a Kárenyhítési Alap is hozzájárul, a gazdáknak nem kerül külön pénzükbe.
6. A védekezés megindításához az Országos Meteorológia Szolgálat szolgáltatja az adatokat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu