2020. január 25. szombat Pál

Hírek - Agrárpénzek

Változatos év volt 2019 a magyar agráriumban

Lassan befejeződik Magyarországon az őszi aratású növények betakarítása, érkeznek a statisztikai adatok így érdemes az év végével egyenleget vonni és megnézni, hogy mi van a számok mögött. Jelenleg számos kedvező hitel-, és lízingkonstrukció érhető el a piacon, illetve egyéb források is rendelkezésre állnak – mondja Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője, akit az agrárszektor.hu arról is kérdezett, milyen kihívások várnak a magyar gazdákra 2020-ban.
 
 

Milyen évet zár a magyar agrárium, az agrárfinanszírozás, és mire számít 2020-ban?

Változatos év volt 2019, kezdve azzal, hogy a nyári betakarítású növényeknél a tavalyi csapadékhiányos őszi időszak rányomta a bélyegét a termésátlagokra. Elég sokáig aszályos évnek néztünk elébe, májusban volt párszor intenzívebb csapadék, de összességében nem volt optimális a csapadékeloszlás sem országos szinten, sem időszakosan. Az őszi betakarítású növényeknél a nyár közepi aszály ugyanúgy rányomta a bélyegét a terményekre.

Az jól látszik, hogy az egyik legnagyobb kihívás, hogy a termelők felkészüljenek arra, hogy az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb lesz, ezt pedig valahogy ellensúlyozni kell. Ezt a helyzetet elsősorban öntözéssel tudják javítani, ami kiszámíthatóbb termésbiztonságot nyújt. Igaz, hogy beruházási igénye van, költségigényesebb, viszont ezt jelen pillanatban tudják a magasabb terméshozammal kompenzálni. A kukorica termesztése bőven jövedelmezőbb tud lenni az öntözéssel.

Az olyan intenzív növényeket, mint a csemegekukorica vagy a zöldségek, biztonsággal már csak öntözéssel lehet termeszteni Magyarországon.

Az időjárást nem lehet megjósolni, december végén is tavaszias volt az idő, és ez nem tesz jót sem az őszi kalászosoknak, sem a káposztarepcének. Kérdés, hogy január-március folyamán milyen hőmérséklet, illetve csapadék lesz. Az állattenyésztés esetében pedig tényleg nagyon nehéz bármit is jósolni az ár tekintetében. A termelési volumenek szerintem Magyarországon állattenyésztésben adottak, nem látni, hogy nagyobb volumenben létesülnének üres volumenek.

Bognár Róbert


Jelenleg számos kedvező hitel- és lízingkonstrukció érhető el a piacon, illetve egyéb források is rendelkezésre állnak, amelyekkel az agrárium szereplői jelentősen növelhetik a termésbiztonságot. Ráadásul ma a források kifejezetten jó kondíciók mellett érhetők el. A kedvező hitelkamat mellett a Növekedési Hitelprogram (MNB NHP FIX) forrásaira is lehet pályázni, ahol akár 10 évre is fixálható a kamat. Az Agrárminisztérium a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatásról szóló rendelete szerint, a maximális kamattámogatás mértéke az ügyleti kamat 80%-a. Az MNB NHP fix-hez is adható, így akár 0,5% lehet a ténylegesen fizetett kamat.

Eddig a növénytermesztés bizonyult jövedelmezőbb tevékenységnek, de úgy tűnik, hogy 2019-ben fordult a kocka. A 2019-es év szokatlanul nagy nyereséget hozott a sertéstartásban a sertéspestis okozta keresletnövekedés miatt. A 2016-ban meghirdetett telepfejlesztési pályázatok megvalósítása nehézségekbe ütközött a szektorban. Érzik annak jelét, hogy változik a helyzet? Könnyebben vállalják az ügyfelek a megkezdett projektek befejezését, esetleg indítanak újakat több banki segítséggel és nagyobb önerővel?


Az állattenyésztési ágazatnak a sertéstenyésztés az egyik nyertese idén. A felvásárlási árak jelentősen megemelkedtek, ez részben az ASP-vírus terjedésének köszönhető, a kereslet azonban ugyanúgy fennmaradt, a fogyasztók nem fordultak el a sertéshústól. Az árak emelkedése jót tett az ágazatnak, a jövedelmezősége emelkedett. Ha a gazdák sertéstartási kedvét nézzük, hogy mennyi beruházást szeretnének megvalósítani, az derül ki, hogy az áremelkedés sem okozott Magyarországon nagyobb sertéstartási kedvet.

Hasonlóan jó évet zár a zöldségtermesztés, különösen az intenzív. Viszont ugyanúgy csapdába kerültek a pályázatmegvalósítással, mint az állattartók. Ők mennyire szorulnak most rá a külső forrásokra?


Az építési árak elszálltak, az építőipar szakemberhiánnyal küzd - ez nyilván begyűrűzik a mezőgazdaságba is, emeli az árakat. Van, aki ennek ellenére kiegészítő forráshoz nyúl, ha a beruházás későbbi jövedelmezősége ezt megengedi, de olyan esetekkel is találkozunk, amikor visszaadják a pályázati pénzt, egyszerűen azért, mert így már nem éri meg.

Mi a banki oldalról alapvetően azt nézzük, hogy a megemelkedett árakkal is életképes-e a projekt, képes-e kellő jövedelmet termelni azért, hogy a hitel visszafizetésre kerüljön, éppen ezért a termelő jövedelmezőségének megfelelőnek kell lennie. Amennyiben ez így van, a többletforrást természetesen tudjuk biztosítani a termelők részére. Most nagyon kedvező forráslehetőségek vannak, kiemelten a beruházásokra elérhető az MNB NHP fix. A mezőgazdasági termelők, illetve a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban érdekelt cégek a portfóliónkon belül nagyobb arányban választják az NHP-t, mint a saját forrású hiteleket. A Budapest Bank nagyon kiemelkedő, 16%-os piaci részesedéssel bír a lízinggel együtt az MNB NHP fix piacán.

Mi az élelmiszeriparral egyben nézzük az agráriumot, így a mezőgazdaság a Budapest Bank portfóliójának közel 30 százalékát teszi ki. A bankszektorban minden olyan hitel- és lízingkonstrukció elérhető az agrárium számára, ami a piacon eddig lehetséges volt, úgy gondolom, hogy újat kitalálni nem igazán lehet. A beruházási- és forgóeszközhitelek teljese palettáját kínáljuk, de van földvásárlási hitelünk és integrátori hitellehetőségünk is.

A forgóeszköz-finanszírozás mekkora hányadát teszi ki a banki ügyleteknek a fejlesztési forrásokhoz mérten?


A KSH adatai alapján az elmúlt években a mezőgazdasági finanszírozásban a beruházási hitel jelentős volument képviselt, viszont a forgóeszközhitel részaránya most már növekszik.

Mit várnak az új uniós költségvetéstől, megmaradnak azok az átalány jellegű támogatások, amelyekre most az előfinanszírozásokat alapozni lehet, vagy a mostaninál kevesebb és nehezebben elnyerhető jogosultságokká alakulnak át? Hogyan készülhet egy bank a támogatási rendszer átalakításával járó kockázatokra?

Az első év mindenképpen átmeneti lesz, sőt, egyes vélemények szerint lehet, hogy még a második is átmeneti év lesz az EU-s költségvetésben az agráriumot tekintve. Elképzelhető, hogy kemény viták várhatók. Persze fontos kérdés a Brexit, a Nagy-Britanniától érkező források kiesésére mindenképpen számítani kell.Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy az EU-n belül a különböző szektorok hogyan fogják ezt maguknak kilobbizni, de úgy gondolom, hogy mindenképpen nagy harcok várhatók. A termelőknek nyilván az lenne az érdekük, hogy ezek a támogatások ne csökkenjenek, Brüsszel pedig – érthető módon – a hatékonyság javítását célozza. Forrástechnikailag egyrészt szigorítani fog, másrészt a pénzek egy részét át fogja strukturálni.

Támogatott tartalom

A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.

Címlapkép: Getty Images


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu