Őszi alaptrágyázás

Az alaptrágyázást célszerű az alapművelést megelőzően elvégezni, kielégítve a repce teljes foszfor- és káliumigényét. Emellett ne feledkezzünk meg az őszi fejlődéshez szükséges nitrogén kijuttatásáról sem, amely az összes nitrogénigény negyedét, 25-50 kg/ha hatóanyagot jelent a gyakorlatban.

A talajvizsgálati eredményeken alapuló foszforutánpótlás biztosítja, hogy a kelést követően elegendő könnyen hozzáférhető foszfor álljon rendelkezésre a növény számára. A jó foszforellátás elősegíti a homogén növényállomány kialakulását és a megfelelő gyökértömeg képződésében is nagy szerepe van. A fejlődés generatív szakaszában is intenzív a foszforfelvétel és a termésmennyiségre is közvetlen hatással van.

A repce a fejlődés kezdeti szakaszában intenzív nitrogén- és káliumfelvételbe kezd, hiszen el kell érnie a megfelelő fejlettségi állapotot a tél beállta előtt. Intenzív repcetermesztés esetén nagy összes nitrogén hatóanyagigénnyel kalkulálunk, de ismerve a tápanyagfelvétel dinamikáját egy jól megválasztott alaptrágya nitrogéntartalma fedezi az őszi nitrogénigényt.

A nitrogén többek között a zöldtömeg kialakulásáért felel és az összes tápelem közül a legnagyobb hatással bír a termés mennyiségére. A megfelelő káliumellátottság pedig a stressztűrés, a jó vízháztartás, a télállóság és a szárszilárdság elérésében kiemelten fontos.

A repce kalciumigénye is jelentős, így, amennyiben a talaj savanyodásra hajlamos, a talajsavanyúság csökkentéséről, egyben a kalcium-utánpótlásról is gondoskodni kell, talajmeszező anyagok vetést megelőző kijuttatásával.

Ne feledkezzünk meg a granulált, gipsztartalmú készítmények előnyeiről sem, hiszen ezek a talajjavítás mellett, alaptrágyaként alkalmazva a kénutánpótlás eszközei is. A kolloidszegény, sekély termőrétegű talajokon különösen javasolt a folyamatos kénellátás, hiszen a növények számára felvehető szulfátion rendkívül mozgékony a talajban, míg a gipsz a hagyományos kéntrágyákhoz képest hosszabban rendelkezésére áll a növény számára.

Tavaszi fejtrágyázás – nitrogén és kén kéz a kézben

Tél végén, amint a talajra rá lehet menni – és a jogszabály megengedi – az első fejtrágyázásban a nitrogén mellett mindig biztosítani kell a kén pótlását is.

A kén nélkülözhetetlen a fehérjék és olajok felépítésében, és a N–S arány egyensúlya alapvető a hatékony nitrogénhasznosuláshoz. A repce különösen érzékeny a kénhiányra kora tavasszal. Hiánya esetén a levelek színe sárgás, világoszöld, csökken az asszimilációs felület, a virágok száma, végső soron pedig csökken a termésmennyiség és romlik a minőség. A hiánytünetek akár már ősszel jelentkezhetnek, ezért megfontolandó a kéntartalmú alaptrágya kijuttatása.

A második fejtrágyázás szárbaindulás-zöldbimbós állapotban történjen, mert ebben az időszakban nagyon intenzív a vegetatív növekedés. Ekkor már főként a nitrogén pótlására kell hangsúlyt fektetni, szükség esetén és laza talajokon akár kénes nitrogén formájában, bór lombtrágyával kiegészítve.

Összegzés

A repce tápanyagellátásában a kén szerepe kiemelkedő – nemcsak a termés mennyisége, hanem az olajtartalom és a nitrogén-hasznosulás szempontjából is. A P és K teljes adagját, valamint az őszi N és S részét alapban, a magágykészítéssel együtt kell kijuttatni, míg a N és S fő tömegét tavasszal, két részletben érdemes adni. A mikroelemek (különösen a bór) pótlása célzott lombkezelésekkel történjen. A tudatos, fenológiai fázisokra épített technológia maximalizálja a termést, javítja a minőséget, és hosszú távon költséghatékony termesztést tesz lehetővé.  

Száraz körülmények között különösen felértékelődik a megfelelő tápanyag-utánpótlás, hiszen a növény stressztűrése, fejlődési dinamikája és termésbiztonsága nagymértékben ettől függ.

Váradi Péter, kereskedelmet támogató mérnök

(x)