A növénytermesztésben, növényélettanban ez a fogalmi meghatározás általában leszűkül a negatív hatásokra, tehát allelopatikus hatásról akkor beszélünk ez esetben, ha egy növény gátolja egy másik csírázását, növekedését.
Az allelokemikáliák szinte minden növényfajban jelen vannak különböző koncentrációkban a növény különböző részeiben, például a gyökerekben, a virágokban, levelekben, vagy a magvakban. E vegyületek kibocsátása történhet gyökérváladék-kiválasztással, illékony vegyületek kibocsátásával, kimosódással, vagy a növényi anyag bomlásával.
Fenolok, flavonoidok, terpenoidok, alkaloidák és még számos vegyületcsoport kibocsátásával az adott növény igyekszik szabályozni a körülötte élő más növényfajokat, esetleg akár saját fajtársait is. Hatásukra a sejtmembrán áteresztőképessége növekszik, mely felborítja a sejt anyagcseréjét, sőt akár annak halálához is vezethet. További kimutatható negatív hatás a gyökérmegnyúlás jelentős csökkenése, gyökeresedés gátlása, a klorofiltartalom csökkenése, a fotoszintézis mérséklődése.
Allelopatikus növények: cirok, rozs, árpa, búza, lucerna, napraforgó. Érzékenyek az allelopátiás vegyületekre a gabonafélék, a burgonya, a bab.
A napraforgó az egyik legerősebben allelopátikus hatással bíró haszonnövény, amelynek fitotoxikus potenciálját laboratóriumi, üvegházi és szabadföldi kísérletekben is igazolták már. Több mint 200 természetes allelopatikus vegyületet mutattak ki eddig különböző napraforgófajtákból.
Kísérletekben a napraforgó-kivonatok búzára és kukoricára gyakorolt hatását vizsgáló kutatók eltérő érzékenységet találtak e növények esetében: a búza csírázásgátlása kétszer olyan magas volt, mint a kukoricáé.
A napraforgó szerves vegyületek (fenolok, alkaloidák, flavonoidok) kiválasztásával hatással van az utónövény csírázásra, fejlődésére. A szármaradványainak bontásával az azokból kioldódó vegyületek is hamarabb bomlanak le!
Fejér megyében már több mint 10 évvel ezelőtt állítottunk be kísérleteket a napraforgó hatását vizsgálva a búzaállományra. A kalászszám 12%-kal, a növények száma folyóméterenként 26%-kal nőtt, amennyiben a napraforgó szármaradványait a Phylazonit Tarlóbontó mikroorganizmusaival kezelték.
A kukorica visszaszorulásával mind gyakran találkozni olyan vetésszerkezettel, ahol kalászos kalászost követ. A termelők sok esetben arra panaszkodnak, hogy ebben az esetben jelentős terméscsökkenéssel számolhatnak. Ennek oka a növényegészségügyi problémák mellett a búza allelopátiás hatása is lehet.
A káros hatások elkerülése érdekében a búzaszalma mikrobiológiai kezelésére lehet szükség.
Az allelopatikus hatások vizsgálata kiemelt terület a növénytermesztési kutatásokban, hiszen e vegyületek nagy része hatékony gyomirtó szerként is működhet. Az allelopatikus növények okozta negatív hatások kiküszöbölését célzó kutatások szintén fontosak, ígéretes megoldásoknak bizonyulhatnak egyes talajbaktériumok, melyek a növények vitalitásának növelésén, a szerves maradványok, vagy akár az említett allelopatikus vegyületek lebontásán keresztül érik el az allelopátiás hatások mérséklését.
A Phylazonit kínálatában a Phylazonit NG Tarlóbontó és a Phylazonit NG Tarlóbontó N+ is rendelkezésre áll, utóbbi termék mellett a vetésig rendelkezésre álló rövidebb idő és a pentozánhatás elkerülése lehet az érv.
Phylazonit, Facebook, Instagram, YouTube
(x)
