Az egyre csapadékmentesebb nyarak el kell gondolkoztassák a termelőket, hogy pl. a kukorica termesztését erőltetni megéri-e még egyáltalán ott, ahol folyton aszály, aszályra hajlamos a nyár!
Egyre több helyről azt hallani, hogy a vetésforgó egyre hosszabb lesz, és akár az 5 + növényt is elérik. Ezen felül valamit kellene csinálni, hogy a talaj nedvességtartalma valahogy a nyári hónapokig megmaradjon.
A talajművelés változtatásával, a sokkal több szármaradvány felszínen való hagyásával védeni tudjuk a talajt úgy, hogy alacsonyabban tartjuk a hőmérsékletet, csökkentjük a kipárolgást. A mulccsal borított felszínről a lehullott csapadék nem folyik el, még a síkságon, a nagy Alföldön is vannak mikrodomborzatok, egy kicsit nagyobb mennyiség lehullása esetén a felszínen nagyon gyorsan el tud folyni a víz.
Szármaradvánnyal borított felszínen ez jóval később következik be, ezenfelül a szalma is megnedvesedik és az egész környezetét több ideig nyirkosan és hűvösen tartja.
A nagyobb szármaradvány felszínen való tartása vagy felszín közeli rétegekbe való bedolgozása a hagyományos vetőgépeknek feladja a leckét. A nagyobb mennyiségű szármaradvány amikor el kezd lebomlani, nitrogént von ki a környezetből, ezenfelül nehezebb a magok jó talajkontaktusának az elérése.
Erre ad megoldást a már-már feledésbe merült kapás csoroszlyás Horsch Sprinter vetőgép. A vetőgép legfontosabb része a csoroszlyája. A speciális Duett csoroszlya mindent úgy csinál, ahogy a mulcsos technológia megköveteli.
Az orrbetét lazít és két oldalra elvezeti a szármaradványt, ill. a rögöket, a csoroszlya alján levő csúszótalp visszatömörít, erre a részre kerülnek a vetőmagok ikersávba. A csoroszlyatest mellett elhaladó föld és szalmaelegy az szeparálódik, a vetőmagra az aprómorzsás talaj kerül és erre felül majd a nagyobb rögök és a szalma. A csoroszlya orrbetét nyomában a vetési sík alá lehet kijuttatni a műtrágyát, ami segíti a növényeket a fiatalkori fejlődésben, amikor a szalma lebomlása pl. leköti a nitrogént. A mag alá kihelyezett foszfor meghúzza a növények gyökereit és mélyreható architektúrát képez. A csoroszlya mögött haladó gumikerék a vetett sávokat pedig lehengerli.

A mélységtartás a mellső és hátulsó gumikerekes hengeren történik. A 250 kg-os csoroszlyabiztosítás garantálja, hogy a csoroszlya még kemény talajokon is bent marad a talajban. Ez a vetőgép egy picit egyenletesebb felszínt igényel, viszont igénytelen a vetőmagágy morzsás szerkezete, ill. a szármaradvány-mennyiséggel szemben.
A csoroszlyák mögött egy gereblyesort találunk, ami a felszínt egyengeti, szalmát teríti, és segít a magtakarásban.
A Sprinter vetőgépen a tartály 40:60 arányban van osztva, az egyikben vetőmag, a másikban műtrágya, de akár csak vetőmag is lehet és egy külön tartályból (pl. Partner FT vagy HT) szolgáljuk ki a műtrágyát.
A notillben is tudjuk használni a Sprintert. Ekkor a Duett csoroszlyát a keskeny ThinEdge csoroszlyára cserélve egy keskeny sávba vetünk. Itt a műtrágya és a vetőmag egy barázdába kerül. A kapa orrbetét itt is félretolja a szármaradványt, így a vetőmag és a talaj kontaktusa biztosított.
A kapás csoroszlya a legnehezebb körülmények között is utat csinál magának, és a magot biztonságosan a talajba juttatja.
A technológiaváltás felismerésének szükségessége mellett, jó lenne, ha azt is látnánk, hogy fa is kell a természetbe, így nagyon jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé egy csemetét tudna ültetni!
Szász Zoltán 06-30/743-0302 Horsch, Facebook, YouTube
(x)