Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású...
A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levele...
Az ökológiai gazdálkodásnak mind jelentõsebb szerepe van a hazai agrárgazdaságban. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évrõl évre növekszik az ökológiai...
A sertéstenyésztés eredményességét, gazdaságosságát a reprodukciós képesség kihasználása alapvetõen befolyásolja. A szaporaság öröklõdhetõsége, isméte...
Az õslénytani kutatások szerint valószínûsíthetõ, hogy a szarvasfélék õshazája Ázsiában volt. Legkorábbi leletek az oligocénkori rétegekbõl kerültek e...
A témakör elemzése során ismertetjük azokat a fontosabb elméleti- és gyakorlati szempontokat, amelyek betartása és a termõhelyi adottságok függvényébe...
A vemhes koca takarmányozása mindig is a sertéstakarmányozás „fekete báránya” volt, mivel túlzott jelentõséget sohasem nyilvánítottak neki. Pedig ezen...
A magyar majoránna különleges minõséget képvisel, „Hungaricum”-ként jelenik meg az exportpiacokon. Morzsolt, szárrészektõl mentes herbája a magyar kon...
A gyümölcstermõ növények ültetésének két fô idõszaka van, az ôszi és a tavaszi. Általában az ôszi telepítést tartjuk kedvezõbbnek, mert: hosszabb idô...
A Top-Dry 2000 típusú mezõgazdasági terményszárítók mûködésüket tekintve szakaszos, illetve folyamatos üzemûek. A csúcsszárító rendszer azt jelenti, h...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.