Engel /1979) amerikai sertéstelepeken sikerrel alkalmazott módszert dolgozott át hazai viszonyokra. Az alkalmazott módszer alkalmas arra is, hogy a se...
A hazai szárító-tároló telepek nagy része a '70-es és '80-as években az akkori gazdasági üzemi körülmények szerint alakult ki. A nagyüzemi gazdálkodás...
Az un. sor(ba)vetõ, vagy kalászos gabona vetõgépekbõl ma rendkívül sokféle változat áll a mezõgazdasági termelõk rendelkezésére. Közülük jelen témakör...
Sokadszor ismételjük már, hogy az EU normatívákhoz igazodó környezetvédelmi elõírások elõkészítése, a temometodikák hazai adaptálása, valamint az ezek...
Több éves tapasztalatból tudom, hogy a biokertész soha sem pihen! Amíg a természet téli álmát alussza addig a biokertészek környezetvédelmi, biogazdál...
Évente mintegy 200 hibridkukorica fajtajelölt áll a startvonalhoz, hogy elinduljon egy három évig tartó versenyfutásban. A cél az állami elismerés, am...
A szántóföldi növényeink, így az õszi gabonák tápanyagellátását alapvetõen alaptrágyázással és fejtrágyázással oldjuk meg. Az alaptrágyázáshoz és fejt...
A borkészítés és bortárolás hagyományos eszközei a fahordók, amelyek alkalmazása napjainkban is meghatározó jelentõségû. Lényeges különbség van azonba...
A helybenoltásnak ezt a módszerét alkalmazhatjuk: - ültetvények átoltására; kedvezõbben értékesíthetõ termést adó fajtákra, - értékes új fajták elsza...
Az Agronapló elõzõ számában részletesen foglalkoztunk a gyümölcsfák ásványi tápanyag kivonásával. A felvett tápelemek tekintélyes része kerül a földre...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.