A kén a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elő. A szerves kéntartalom a humusztartalom növekedésével növekszik.
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen kö...
Igénylõ: Paradicsomtermelõ, regisztrált integrátor.
A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ...
A Flumite 200 SC atkaölõszer alkalmazásának tapasztalatai az integrált szõlõtermesztésben Napjainkban általános az igény a környezetkímélõ integrált n...
A bágyogszováti Horváth Albert gazdasága családi vállalkozás keretében mûködik. Jelentõsebb létszámú sertéstartással 1996 óta foglalkoznak, míg korább...
2001. szeptember 12-15. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az idén csaknem kétszázezer látogatóra számítanak a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok (BNG)...
A Clarinet az utóbbi két évben az alma növényvédelmének egyik vezetõ termékévé vált Magyarországon. Nem véletlenül. A Clarinet alkalmazása esetén alma...
A Clarinet jól keverhetõ más fungicidekkel és rovarölõszerekkel, illetve a Mitac atkaölõszerrel is. Ajánlatos azért a tankkeverék elkészítése elõtt ke...
Az enyhe tél és a párás, csapadékosnak ígérkezõ idei évjárat egy esetleges meleg idõvel párosulva a lisztharmat erõteljes fertõzését idézheti elõ a sz...
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 13 globális válsággócban súlyosbodik az éhezés.
Nem csak az állatjólét, hanem a közegészségügy miatt is aggódnak az állatvédők egy 35 országra kiterjedő vizsgálat eredményei kapcsán.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
