A köszmétét, piros-, fekete- és arany-ribiszkét számos olyan "sok gazdás" károsító veszélyezteti, amelyik valamennyi gyümölcsfánkon megtalálható. A gy...
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, p...
A szabad földön termesztett rózsa leggyakoribb és legveszélyesebb kártevõje a nagy rózsa-levéltetû. A növekedésben lévõ rózsahajtások csúcsi részén, a...
A földalapú növénytermesztési támogatás igénybevételéhez kinek, mikor és milyen módon szükséges a talajvizsgálatokat elvégeztetni? A jelenleg is ha...
Hazánkban a kukorica területek zömének gyomirtása hagyományosan a preemergens eljáráson alapul. Az állománykezeléses gyomirtás inkább csak kiegészítés...
Magyarország mezõgazdaságilag hasznosítható területének jelentõs része ár- és belvizekkel veszélyeztetett. A rendszeresen mûvelt 4,7 millió hektár szá...
A mûanyag edények és eszközök borászati alkalmazása a szürettõl a kész borok tárolásáig elõfordul és elterjedt, jól lehet a különbözõ mûanyagok jelent...
A hajtásválogatás a zöldmunkákhoz tartozó fitotechnikai mûvelet, az elsõrendû felesleges hajtások korai (a virágzás kezdetéig történõ) eltávolítását j...
Eddig az Agronapló folyóiratban a gyümölcsösök trágyázásának több részletét is tárgyaltuk (alap- és fenntartó trágyázás, szükséges mennyiségek, tápele...
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 13 globális válsággócban súlyosbodik az éhezés.
Nem csak az állatjólét, hanem a közegészségügy miatt is aggódnak az állatvédők egy 35 országra kiterjedő vizsgálat eredményei kapcsán.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
