A köszmétét, piros-, fekete- és arany-ribiszkét számos olyan "sok gazdás" károsító veszélyezteti, amelyik valamennyi gyümölcsfánkon megtalálható. A gy...
A friss fogyasztásra termesztett paradicsomnál jóval nagyobb területet foglal el a szabadföldön, konzervipari célokra /sûrítmény, ivólé, savanyúság, p...
A szabad földön termesztett rózsa leggyakoribb és legveszélyesebb kártevõje a nagy rózsa-levéltetû. A növekedésben lévõ rózsahajtások csúcsi részén, a...
A földalapú növénytermesztési támogatás igénybevételéhez kinek, mikor és milyen módon szükséges a talajvizsgálatokat elvégeztetni? A jelenleg is ha...
Hazánkban a kukorica területek zömének gyomirtása hagyományosan a preemergens eljáráson alapul. Az állománykezeléses gyomirtás inkább csak kiegészítés...
Magyarország mezõgazdaságilag hasznosítható területének jelentõs része ár- és belvizekkel veszélyeztetett. A rendszeresen mûvelt 4,7 millió hektár szá...
A mûanyag edények és eszközök borászati alkalmazása a szürettõl a kész borok tárolásáig elõfordul és elterjedt, jól lehet a különbözõ mûanyagok jelent...
A hajtásválogatás a zöldmunkákhoz tartozó fitotechnikai mûvelet, az elsõrendû felesleges hajtások korai (a virágzás kezdetéig történõ) eltávolítását j...
Eddig az Agronapló folyóiratban a gyümölcsösök trágyázásának több részletét is tárgyaltuk (alap- és fenntartó trágyázás, szükséges mennyiségek, tápele...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.