A szõlõ hónaljhajtásainak kezelése (x)
A szõlõ hajtásainak szárcsomóin ( a nóduszokon), a szártag (internódium) csatornás (barázdás) oldalának alján, látszólag a levél hónaljában két rügy k...
A szõlõ hajtásainak szárcsomóin ( a nóduszokon), a szártag (internódium) csatornás (barázdás) oldalának alján, látszólag a levél hónaljában két rügy k...
Magyarországon a burgonyatermesztés legjelentõsebb problémája a vírusok által okozott terméscsökkenés. A burgonya több mint 30 vírussal fertõzhetõ, me...
Elsodródás (1) Petró Ede és Vasziné Kovács Cecília Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 5/2001...
Petró Ede és Vasziné Kovács Cecília Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat A jó növényvédelmi gyakorlat koncepciója alapvetõ célként jelöli meg...
Magyarországon a szálastakarmányok döntõ többségét a gyep-és a lucerna adja. Idõjárási viszonyaink között a gyep jelentõs részét szénaként takarítjuk...
Az Agro Napló elõzõ havi számában megjelent Szõlõben engedélyezett rovar- és atkaölõ szerek, valamint a Szõlõben engedélyezett gombaölõ szerek tábláza...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.